Az elmúlt évtizedben a magyar gazdaság két olyan válságot élt át, amelyből erősebben tudott kijönni, mint, ahogyan belement – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szervezésében idén 23. alkalommal megtartott Vállalkozók Napján, a budapesti Müpában. A tárcavezető emlékeztetett: 2010-ben a polgári kormány olyan helyzetben vette át az ország kormányzását, amikor a cégeket és a családokat növekvő adóterhek és devizaadósságok szorongatták. Az adócsökkentésekre, munkahelyteremtésre, gazdaságfehérítésre és a beruházásokra épülő gazdaságpolitikának köszönhetően az évtized végére a magyar gazdaság az uniós növekedési rangsor élére került.

Elkezdtük az adócsökkentést, hozzányúltunk a munkatörvényekhez, vállalva a társadalmi feszültségeket

– idézte fel, hogy milyen intézkedéseket hozott a kormány a kezdetekkor. „Megismerkedtünk egy új fogalommal, a munkaerőhiánnyal”, ami szerinte még mindig jobb probléma, mint a munkanélküliség, ami korábban sújtotta a magyar gazdaságot.

2021.10.08.  Varga Mihály pénzügyminiszter az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham Hungary) üzleti fórumán.Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
Fotó: Móricz-Sabján Simon / VG

A világjárvány utáni újraindítást követően a háború és a szankciók következtében korábban soha nem látott energiaválság bontakozott ki – mutatott rá a miniszter. Varga Mihály kiemelte: az ország válságállóságát türközi, hogy a harmadik negyedévben a magyar gazdaság 4,1 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest, a foglalkoztatás továbbra is rekordszintű, a munkanélküliség az egyik legalacsonyabb az unióban.

Egyelőre nem látszik annak a jele, hogy Magyarország recesszióba csúszik, szerinte a helyzet még talán nem annyira rossz.

Öt tényező erősíti a pénzügyminiszter szerint a stabilitásunkat: az első a magas  foglalkoztatottság, szerinte most minden erővel azon kell dolgoznia a kormánynak és a vállalatoknak, hogy a munkahelyek megmaradjanak. A másik fontos szempont, hogy az adórendszerünk versenyképes, ami viszont kihívás előtt áll. 

Egyelőre nem sikerült matematikailag bebizonyítani, hogy 9 százalék nagyobb, mint a 15

– utalt a globális minimumadóra. Hangsúlyozta, Magyarország nem készül a globális minimumadó bevezetésére.

Harmadikként a pénzügyminiszter rámutatott: Magyarországon a legnagyobb a beruházási ráta Európában, ami garancia arra, hogy ha ezek a beruházások termőre fordulnak, akkor munkahelyeket teremtsenek és a növekedést később biztosítsák. Ezek  jó jelei a válság leküzdésének – mondta –, ráadásul a befektetők bizalma még mindig töretlen Magyarország iránt, amit az is bizonyít, hogy a magyar kötvények iránti kereslet továbbra is erős. Szerinte akkor van ilyen bizalom, ha politikai stabilitás van, ez utóbbi a negyedik szempont.

Az ötödik fontos elemként említette, hogy elindult egy korrekció a gazdaságban, és elkezdődött a vállalatoknál és a lakosságnál is a helyzethez való alkalmazkodás. Az állami szférában is ez zajlik, elmondása szerint októberben 101 állami intézményben a gázfelhasználása 80 százalékkal csökkent egy év alatt.

Nehéz időszak vár ránk, de a növekedés fenn kell tartani

– összegezte a pénzügyminiszter a teendőket, aki szerint ebből a válságból is erősebben tudunk majd kikerülni, mint ahogy belementünk.