A piaci konszenzushoz képest komoly negatív meglepetést hozott a friss kiskereskedelmi statisztika – így kommentálta az ING elemzője a Központi Statisztikai Hivatala (KSH) csütörtöki adatait.
Virovácz Péter felhívta rá a figyelmet, hogy bár a hivatal az éves bázisú indexet emeli ki, amely alapján továbbra is bővülés látszik, ám ez már meglehetősen csekély, mindösszesen 0,6 százalékos mértékű volt novemberben.
Havi összevetésben nézve a kiskereskedelmi forgalom volumene nagyjából 0,15 százalékkal emelkedett csupán, vagyis lényegében stagnálásról beszélhetünk.
A részleteket megfigyelve szintén inkább borús képet fest a csütörtöki adat. Az élelmiszer kiskereskedelem havi alapon szűk 0,1 százalékkal emelkedett novemberben annak ellenére is, hogy ebben a hónapban az olyan magas fogyasztási határhajlandósággal rendelkező fogyasztók, mint a nyugdíjasok kézhez kapták az újabb nyugdíjkiegészítést. Ám ez sem volt elegendő ahhoz, hogy érdemben fellendüljön az élelmiszerüzletek forgalma. Továbbra is kijelenthető, hogy a gyors ütemben emelkedő élelmiszerárak egyre inkább visszafogják a háztartások fogyasztását.
Eközben kedvezőtlen tendencia figyelhető meg a nem élelmiszer jellegű üzletek értékesítési volumenében. Az előző hónaphoz képest itt 0,4 százalékkal csökkent a forgalom. A szeptemberi hónapot kivéve így már az elmúlt nyolc hónap alapján hét alkalommal is csökkent az értékesítési volumen ebben a szegmensben. Ebből az a következtetés vonható le, hogy
a háztartások zöme már javában visszafogja a nem élelmiszerekre szánt költéseket.
Egyedül az üzemanyag-forgalom tudott érdemi emelkedést regisztrálni havi alapon, vagyis lényegében ez az egy tétel biztosította, hogy végül novemberben nem esett vissza a teljes kiskereskedelmi forgalom. Ez így meglehetősen rossz képet vetít előre, különösen akkor, ha tudjuk, hogy ez a forgalomnövekedés az üzemanyagkutakon elsősorban az üzemanyagár-sapka kivezetésével összefüggő várakozások hatása lehet. Ebből a szempontból még a decemberi üzemanyagforgalmi adatok is kedvezően befolyásolhatják a kiskereskedelmi statisztikákat, míg 2023 januárjától már egy sokkal tisztább (és vélhetően igen borús) képet láthatunk a fogyasztás alakulásáról.
Mindezek alapján Virovácz Péter nagyon valószínűnek tartja, hogy a bruttó hazai termék volumene negyedéves összevetésben egymást követő két negyedévben csökken majd, vagyis hamarosan már a számok szintjén is visszatükröződik a technikai
Hol van már az szja-visszatérítés
Meredek lassulás – ezzel jellemezte a novemberi kiskereskedelmi adatot a Takarékbank vezető elemzője. Suppan Gergely szerint mindezt az a 13. havi a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása okozta. Emellett közrejátszott az érdemben emelkedő és az energiaárak jelentős emelkedése az átlagos fogyasztást meghaladó háztarások számára. Ez tudatosabb vásárláshoz, az élelmiszerpazarlás elkerüléséhez vezetett.
Az üzemanyag-kiskereskedelem 27,7 százalékos növekedése kapcsán megjegyezte, hogy abban a pánikváráslások mellett a tavalyihoz képest élénkülő tranzitforgalom is szerepet játszhatott.
A szakértő egy tágabb idősávon belüli adatsort is közölt a kiskereskedelemről. A 2020 április mélyponthoz képest a 2022 novemberi adat még mindig 23,6 százalékos bővülést takar és 4,3 százalékkal haladja meg a járvány előtti szintet. A 2015-ös év átlagához képest a kiskereskedelmi forgalom 37,2 százalékkal, 2010-hez képest pedig 50,9 százalékkal emelkedett.
Vagyis a kiskereskedelmi nagytotál nem mutat sötét képet.
A forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatta a teljes helyreállása (a tavalyi nyári hónapokig a rendszerváltás óta a legmagasabb szintre ugrott a foglalkoztatottak száma, noha a járvány előttihez képest más szerkezetben, és azóta is magas szinten stabilizálódott), valamint a munkaerőhiány és a minimálbérek, valamint a bérminimum 20 százalékos emelése. Ugyanakkor a dinamikus bérnövekedés hatását a meglóduló infláció tompítja. Tavalyelőtt 3,5, tavaly már (részben az alacsony bázisnak, részben az egyszeri transzfereknek köszönhetően) 6 százalék felett alakulhatott a növekedés.
A következő hónapokban az egyre magasabb bázis, a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, a kedvezményes üzemanyagárak kivezetése, az előbbiek miatt a tavalyi év utolsó hónapjaitól csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok, valamint egyes átmeneti tényezők megszűnése miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása. Az idei év elején nagyobb mértékű, de az egész évet tekintve mérsékelt, 2,5-3 százalék közötti visszaesés várható a kiskereskedelmi forgalomban.
Márciusban a bázishatások miatt éles visszaesésre lehet számítani. Az év második felétől a várhatóan visszaeső infláció és ennek következtében az újra emelkedő reálbérek hozhatnak élénkülést.
A negatív trendben némileg ellensúly lehet az egyes munkáltatók által adott évközbeni béremelés. Suppan Gergely arra is rámutatott, hogy folytatódhat a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása, mivel a külföldi vendégek száma továbbra is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárló turizmus adták, a külföldiek visszatérése további lendületet adhat. Különösen, hogy a szigorú kínai járványkorlátozások feloldását követően élénkülhet az eddig hiányzó távol-keleti turizmus is. Igaz, a háború következményeként az orosz vendégek tartósabban hiányozhatnak.
