„Én optimistább vagyok, mint Vera Jourová: abban bízom, hogy a törvénycsomag elég jó megoldás lesz a bizottság számára, és megállapodás születik, amit márciusban elfogadunk, és tovább tudunk lépni” – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) rendezvényén.

BKIK
Navracsics Tibor optimistább annál, mint ami a hét végi EU-s véleményben elhangzott.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Az Európai Bizottság egyik helyettes vezetőjét a hét végén idézte a Reuters: a nyilatkozat szerint Magyarországnak „nagyon hamar” meg kell erősítenie igazságszolgáltatásának függetlenségét, hogy reális esélye legyen arra, hogy az gazdaságélénkítő Covid-programjából hazánk számára előirányzott 15,4 milliárd euróhoz hozzájusson.

„Márciusig van idő arra, hogy az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos törvénycsomagot elfogadja az Országgyűlés, én úgy tudom, folyamatos a tárgyalás az Igazságügyi Minisztérium és az Európai Bizottság között a csomag tartalmát illetően” – folytatta Navracsics Tibor. 

A miniszter a felsőoktatási kuratóriumok és alapítványok kapcsán elmondta: a héten valóban elküldik a javaslataikat az Európai Bizottságnak, ennek tartalmáról és részleteiről ugyanakkor nem kívánt beszámolni.

Arra a sajtóértesülésre, hogy az EU-s források folyósítása elhúzódhat, és átcsúszhat a második fél évre, a miniszter úgy reagált: ő nyári hónapokra jósolja az ügyek lezárását, azt viszont valószínűsíti, hogy az Európai Bizottságnak lesznek kérései a jövőben is.

„Én a nyárra teszem, amikor minden kérdést le tudunk zárni: Erasmus-ügyben is nyárig ráérünk megállapodni, az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban pedig az a kérdés, hogy ez a törvénycsomag kezeli-e a problémát, illetve a bizottság előáll-e újabb aggállyal és kéréssel” – folytatta.

Én úgy gondolom, lesznek még további észrevételek. Azzal számolok, ez folyamatos tárgyalás lesz, amelynek nyomán időről időre kell majd valamilyen jogszabály-módosítást eszközölnünk, vagy megállapodást kötnünk, hogy előrébb tudjunk lépni, és jöjjenek a pénzek.

 

Budapestet sem szabad szem elől téveszteni

A BKIK rendezvényén a Területfejlesztési Minisztérium és a területi kereskedelmi és iparkamarák által kötött stratégiai megállapodásokat írtak alá annak érdekében, hogy a szereplők fokozottan vegyenek részt a döntés-előkészítésben és a döntéshozatalban, majd a végrehajtásban is, így pedig az EU-s források a legjobban hasznosuljanak a következő időszakban. Expozéjában a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter kifejtette: az aláírt megállapodásokkal olyan területfejlesztés jön létre, amely több tényezőt, szempontot vesz figyelembe, amikor meghatározzák a célokat.

„Jó ütemben használtuk ki az EU-s tagságból származó lehetőségeket, de a leszakadó régiók mutatói azt jelzik, ennél is többet kell tennünk” – mondta Navracsics Tibor, megjegyezve, hogy a legfejlettebb Budapestet sem szabad szem elől téveszteni. „Sokan azt mondják, mivel a főváros jóval az EU átlaga felett teljesít, megengedhetnénk, hogy itt visszavegyünk, ám én úgy gondolom, a főváros az egész ország fejlődését is jelenti. Többszereplős fejlesztéspolitikában gondolkodunk: szoros együttműködésre van szükség a gazdaság, a kutatás, a felsőoktatás szereplőivel is, hiszen ez a sok szempont adhat olyan stratégiát, amely lehetővé teszi, hogy még gyorsabban és komplexebben fejlődhessünk. Ennek elsősorban a magyar polgárok és a magyar nemzetgazdaság látja majd hasznát.”