Április 24-én indul az Üllői út felújítása – hirdette YouTube-videójában Szaniszló Sándor XVIII. kerületi polgármester, aki raliautóban ülve, profi navigátornak öltözve mutatta be egy sofőr társaságában, hogy a kátyúk miatt milyen elviselhetetlen az autós közlekedés a Szarvas csárda tér és a városhatár közötti szakaszon. A felvételt szívesen megmutatnánk, ám cikkünk megjelenése előtt törölték.
Ahogyan azt a Világgazdaság elsőként írta meg, a XVIII. kerület vezetése úgy döntött, nem vár tovább Budapestre, saját forrásból újítja fel az Üllői utat. A munkát hosszú évek óta ígérgetik, halogatják, 2020 júniusában például a kerület DK-s polgármestere, Szaniszló Sándor azt mondta, közbenjárásának hála a Fővárosi Közgyűlés 1,1 milliárd forintot különített el az Üllői út legrosszabb szakaszának megtervezésére és rendbetételére. Sőt, 2021 decemberében a választás előtt erősödő kampányígéretek sűrűjében maga Karácsony Gergely főpolgármester beszélt 2022 elején kezdődő felújításról. Májusban viszont Szaniszló Sándor még mindig a lobbizásnál tartott, és azt mondta, a legfőbb feladat, hogy a főútvonal alatt haladó nagynyomású vízvezetékeket kicseréljék. Nos, információink szerint ez nem történik meg.
Több pénzt költenek el, mint Budapest egész évben
„A mai napon is azzal küzdöttünk, hogy elmagyarázzuk: mi nem akarjuk, hogy kétszázhetvenvalahány helyszínen átfúrja a vízművek az utat, nem akarjuk, hogy újravegyük a teljes faállomány sorsát, nem akarjuk a villamossíneket középre hozni, nem akarunk bringasávot sem. Azt mondjuk, hogy marassuk fel, aszfaltozzuk le, fessük fel, és akkor nyolc-tíz évig mindenki használhatja az Üllői utat úgy, ahogy azt már legalább tizenöt éve megérdemelnék a kerületiek” – mondta a polgármester decemberben, aki elég csúnya kritikát fogalmazott meg Budapest gazdálkodását illetően, mondván, Pestszentlőrinc jobban bánt a forrásaival, ezért lesz pénze felújítani az Üllői utat a Fővárosi Önkormányzat helyett.
A képviselő-testület legutóbbi, rendkívüli ülésén Kőrös Péter alpolgármester azt mondta, az utolsó egyeztetések zajlanak, és bár részletekről nem tudott beszámolni, a kopóréteg mellett a szegélyek és 30-35 százalékban az alaptest cseréjét is előrevetítette, valamint két új középsziget kialakítását és több villamosmegálló szélesítését, kerékpársávok kijelölését jósolta. További részletek talán a következő, pénteki rendkívüli ülésen derülhetnek ki. Az MSZP-s politikusról egyébként korábban többször is írtunk, ő volt az, aki állítja, a légiutas-adóról egyeztettek a Pénzügyminisztérium szakértőivel, ám ezt azóta sem erősítette meg senki, Kőrös Péter pedig a konkrétumok helyett utóbb inkább már azt az álláspontot képviselte, hogy óvatosan fogalmaz, nehogy megírja a sajtó. A Kúria végül szerdán megsemmisítette a törvénysértő légiutas-adót.
De vissza az Üllői úthoz! A legfrissebb tervek megközelítőleg sem tartalmazzák azt a teljes felújítást, amelynek műszaki diszpozíciójában a Budapesti Közlekedési Központ 44 oldalon sorolja a tennivalókat. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: az eredeti tervek között szerepelt a 150 éves ivóvízhálózat cseréje, forgalombiztonsági beavatkozások – jóval több, mint két középsziget kialakítása –, parkoló- és kerékpársáv, csapadékvíz-elvezetés, a zöldfelület rendezése és a közvilágítás rekonstrukciója. Mindez azt jelenti, hogy az információink szerint közel 3 milliárd forintos beruházás bármennyire is hiánypótló – ráadásul ne feledjük, ez fővárosi feladat lenne, nem kerületi –, konzerválna egy veszélyes állapotot.
A 3 milliárd forintról pedig csak annyit: ez 50 százalékkal több pénz, mint amennyit Budapest útfelújításra tervez fordítani 2023-ban…
Óriási kockázat a 150 éves csövek bennhagyása
Több, egymástól független szakértő is azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy a járda alatt futó vízvezetékek benntartása óriási kockázat – véleményüket azért nem akarták névvel vállalni, mert attól tartanak, hogy a kerületi önkormányzat a légiutas-adóhoz hasonlóan megpróbál politikai vitát provokálni az ügyből, és a kormányt hibáztatja majd a kialakult szituációért, ebben pedig nem kívánnak részt venni.
A mérnökök szerint egy repedés pillanatok alatt iszonyú károkat tud okozni, alámoshatja az új aszfaltot is a víz, tehát a legrosszabb forgatókönyv szerint az is előfordulhat, hogy a milliárdokért felújított út egy részét néhány héten belül fel kell szedni. A szakértők hangsúlyozták, a beruházás alkalmat adhatna arra, hogy a járda helyett – a modern igényeknek megfelelően – az úttest alá kerüljenek az új vezetékek, ráadásul ebben az esetben legalább 150 évig nem kellene velük foglalkozni, mert a KPE-csövek szinte „örök életűek”.
„Százötven éves eszközöket benntartani hatalmas kockázat” – ebben egyetértettek forrásaink, ám volt közülük, aki azt mondta, némi reményt jelenthet, hogy a járda alatt futnak a csövek, mert így a forgalom okozta rezgések nem hatnak rájuk olyan erősen. Más viszont hangsúlyozta, a korszerű hálózatokban már olyan biztonságtechnikai megoldások találhatók, például automata elzárószelep, ami jelentősen csökkenti a rizikót, miközben a 150 éves csövek még öntöttvasból készültek, biztosan elvékonyodtak már, ezért állandó veszélyforrást jelentenek.
Megjegyezték, ha egy-két-három év múlva a Fővárosi Önkormányzat finanszírozni tudná a vízvezetékek cseréjét, akkor mindenképpen fel kell szedni a milliárdos aszfaltot,
hiszen a csöveket az út alatt kellene elhelyezni, az átfúrásos technológia pedig irreálisan drága.
„Elkerülhetetlen a csere. Hogy öt hét vagy öt év múlva megy tönkre a mostani, azt lehetetlen megmondani” – közölte egyik forrásunk.
Az érintettek többsége inkább mélyen hallgat
Természetesen szerettük volna kikérni a hivatalos szervek véleményét is – kevés sikerrel. A legegyüttműködőbb a Főkert volt, amely válaszában leszögezte, a felújítás aktuális terjedelmével, műszaki tartalmával kapcsolatos kérdések megválaszolása az önkormányzat mint megrendelő illetékessége, a BKM Nonprofit Zrt. Főkert kertészeti divíziója az Üllői út esetében fasor fenntartási munkálatokat végez.
„Az Üllői út fasora, lévén, hogy több kilométeres szakaszról van szó, szakmailag igen változatos képet mutat. Bizonyos szakaszai jobb állapotban vannak, bizonyos szakaszai pedig lényegesen kevésbé, elsősorban a helyi körülményektől és a múltban történt beavatkozásoktól függően. Társaságunk a fentiekhez is igazodóan, a szakmailag szükséges és célszerű faápolási, fenntartási munkálatokat folyamatosan végzi. Ennek részeként az esetlegesen rossz állapotban lévő, elöregedett fák szakszerű pótlásáról a kellő időben gondoskodunk” – írta a vállalat.
A Budapest Közút csupán annyit közölt, a projektnek nem a cég a beruházója, és a kerületet keressük, a XVIII. kerületi önkormányzat pedig – a légiutas-adóhoz hasonlóan – nem reagált kérdéseinkre.
Természetesen szerettük volna megtudni, mi a véleménye a Fővárosi Vízműveknek az Üllői úti beruházás jelentősen megváltozott műszaki tartalmáról, a 150 éves berendezések mélyben hagyásáról, ám nem kaptunk választ.
Pedig információink szerint a vízműveknél is kiverte a biztosítékot, hogy Szaniszló Sándor úgy kezdte fent idézett mondatát, hogy „a mai napon is azzal küzdöttünk, hogy elmagyarázzuk: mi nem akarjuk, hogy kétszázhetvenvalahány helyszínen átfúrja a vízművek az utat”…
