Elindult a kormány nagy tőkeprogramja, elsőként az energiahatékonyságot javítanák
„A Nemzeti Tőkeholding (NTH) határozott célja, hogy olyan ösztönzőprogramokat indítson el, amelyek nemcsak hitel-, hanem tőkeoldalról is hozzájárulnak a beruházásvezérelt növekedés fenntartásához” – mondta Katona Bence, az NTH nemrégiben kinevezett vezérigazgatója a budapesti sajtóeseményen. Március elsején a Gazdaságfejlesztési Minisztérium és a tőkeholding koordinálásával elindult a Baross Gábor tőkeprogram ingatlan- és értékpapíralapok pillérje, amely a beruházási aktivitás növelését, a zöldfejlesztéseket, az energiahatékonyság javítását, valamint a tőzsdei likviditás fejlesztését kívánja elősegíteni ingatlan- és értékpapíralapok feltőkésítésén keresztül.
Katona hozzátette, hogy a korábbi konjunkturális időszakból hirtelen válsághelyzettel szembesültek a hazai vállalatok, amelyben egyre nehezebben lehet forráshoz jutni, erre pedig reagálni kellett.
Olyan szinten elszálltak a forrásköltségek, hogy az már a beruházások megvalósítását teszi kockázatossá megtérülési szempontból
– magyarázta a program elindításának okait. Megjegyezte, a beruházási ráta magasan tartásával szeretnének hozzájárulni, hogy a magyar gazdaság elkerülje idén a recessziót. Ugyanakkor az is szerepet játszott a program kidolgozásában, hogy a kockázati piacon jól áll hazánk, viszont a magántőke-befektetésben Európa előttünk jár, GDP-arányosan mindössze 0,2 százalékot von be Magyarország, ami erősen elmarad az uniós átlagtól. „Ez az a pont, ahol a legnagyobb piaci hiányosságot látjuk” – hívta fel a figyelmet Katona Bence.
A beruházási aktivitás fenntartása a cél
Két alprogramban összesen 150 milliárd forint keretösszeg áll rendelkezésre, amelyre azok a hazai piaci befektetésialap-kezelők pályázhatnak, amelyek az elmúlt két évben átlagosan legalább 50 milliárd forint vagyont kezeltek ingatlanbefektetési alapokban vagy nyilvános értékpapíralapokban.
Az alapkezelők – amelyek több alappal is pályázhatnak – értékpapírágon maximum 5 milliárd forint, ingatlanalap-kezelőként legfeljebb 30 milliárd forint tőkejuttatást kaphatnak. A tőkeemelés okán a Nemzeti Tőkeholding csoport részesedése nem haladhatja meg az alap nettó eszközértékének 30 százalékát, ezzel biztosítva, hogy többségében piaci befektetők vegyenek részt forrásaikkal a beruházásokban.
Az ingatlanalapokra fókuszáló alprogram az építőipar – mint stratégiai fontosságú iparág – recessziós kockázatainak csökkentését célozza az ágazat megerősítésén, valamint a zöldfejlesztések előtérbe helyezésén keresztül.
A pályázó alapkezelők a tőkefinanszírozást meglévő ingatlanok energiahatékonysági célú felújítására, továbbá zöld-, akár megújuló energiaforrást használó ingatlanok fejlesztésére, építésére, illetve részben megvásárlására fordíthatják. Az alprogram az építőipari beruházások serkentésén túl hozzájárul Magyarország energiafüggőségének csökkentéséhez és a klímacélok teljesüléséhez.
A másik, értékpapíralapokra fókuszáló alprogram – a magyar részvénypiacba történő befektetés révén – a tőzsdei likviditás fejlesztésére irányul. Mivel a részt vevő alapkezelők a tőkefinanszírozást magyar székhelyű kibocsátó által Magyarországon kibocsátott vállalati kötvények vagy részvények megszerzésére fordíthatják, ez vonzóbbá teheti a Budapesti Értéktőzsdét a magyarországi kibocsátók számára.
Az év elején indult el a Nemzeti Tőkeholding
Tavaly októberben jelentette be a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára, hogy új nemzeti tőkealapot hoz létre a kormány január elsejével. Az összesen 67 állami hátterű tőkealapból a Nemzeti Tőkeholding – az EU-s alapok kivételével – jelenleg 55 tőkealap koordinálását végzi, amelyből 48 tőkealap belföldi.
A 3500 milliárd forint értékű összes jegyzett tőke 42 százalékát biztosítja a magyar állam.
Katona Bence az elmúlt hónapok tapasztalatairól is beszámolt: úgy látják, hogy a források rendelkezésre állnak, de nem helyezik ki őket. Összesen 19 tőkealap maradt el az időarányosan elvárható helyezési számokból, ez január elseje óta 17-re csökkent. Az NTH megalakulása óta az alapok átlagos kihasználtsága 5 százalékponttal, 49 százalékról 54 százalékra növekedett, ezzel 150 milliárd forint pluszforrás jutott a magyar gazdaságba.
