Néhány hetük maradt a gazdálkodóknak arra, hogy felkészüljenek az új támogatási rendszerre. Az agrárminiszter szerint mindenki azon dolgozik, hogy az egységes kérelmek benyújtása a jelentős változások ellenére zavartalan legyen, a gazdálkodók élni tudjanak a történelmi lehetőséggel, amit az új KAP-stratégia kínál számukra – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban Nagy István.
Az agrárminiszter elmondta: a gazdák tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakemberei országjárást tartanak, ahol az érintettek megkapják a szükséges információkat az új támogatási rendszer lényeges elemeiről, a legfontosabb változásokról, a határidőkről.
A tárca elindított egy honlapot, amely szintén a termelők felkészülését segíti. Ezzel egyidejűleg zajlik az új támogatási rendszer végrehajtásához szükséges intézményi, végrehajtási, informatikai felkészülés, valamint a nemzeti jogszabályok is hamarosan megjelennek.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a 2027-ig tartó időszakban az uniós forrásokkal és a kiemelkedő arányú, nyolcvanszázalékos nemzeti költségvetési hozzájárulással együtt minden eddiginél több, mintegy 5300 milliárd forintot biztosítanak a magyar vidék, a gazdálkodók és az élelmiszer-feldolgozó vállalkozások számára. A vidékfejlesztési források több mint fele, csaknem 1500 milliárd forint gazdaságfejlesztést, több mint ezermilliárd pedig fenntarthatósági célokat finanszíroz.
Az interjúból kiderült: a források felhasználása négy fő pillér mentén zajlik. A gazdasági fejlődést célzó pillér alatt megfogalmazott intézkedések célja a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások versenyképességének növelése és piacra jutásának javítása, illetve a nemzetközi versenyben való helytállásuk fokozása.
A minőségi élelmiszer pillér alatt megfogalmazott célok között szerepel az élelmiszer-önellátás biztonságának szavatolása, a minőségi élelmiszer-ellátás biztosítása. A harmadik a zöld jövő pillér. A cél a klímaváltozáshoz alkalmazkodó és környezetkímélő gazdálkodás megteremtése a természeti erőforrások megőrzése mellett. Végül az úgynevezett megújuló vidék pillér két irányvonalat definiál. Egyrészt a vidéki települések fejlesztését, másrészt a generációs megújulást a gazdálkodásban.
A célunk, hogy 2030-ra a mezőgazdaság termelékenysége a másfélszeresére, az agrártermelésünk hozzáadott értéke a kétszeresére nőjön, az agrár- és élelmiszerexportunk értéke pedig ötvenszázalékos növekedéssel, 15 milliárd euróra emelkedjen. A források hatékony felhasználásával a termelő mezőgazdaság mellé felépítjük a feldolgozó mezőgazdaságot – mutatott rá a tárcavezető.
Nagy István elmondta: válságos időszak áll az ágazat mögött, a kormányzat ugyanakkor igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy a termelők likviditását biztosítsa. Az eddig meghozott intézkedések között megemlítette a hitelmoratórium és a kamatstop bevezetését, az emelt összegű támogatásielőleg-kifizetéseket, az aszálykárral érintett gazdálkodók számára kedvezményes hitellehetőségeket hoztak létre. A miniszter beszélt az aszály elleni védekezés lehetőségeiről is és a szomszédunkban több mint egy éve zajló háború következményeiről. A globális élelmiszer-kereskedelemben sokkhatást váltott ki a háború, aminek a megoldása nem tűrt halasztást. Most a legnagyobb baj, hogy bizonytalanság van, nem úgy működik a világ, ahogy eddig megszoktuk. Éppen ezért mielőbbi tűzszünetre és békére lenne szükség – mutatott rá Nagy István.
Az Európát elárasztó olcsó ukrán gabonával kapcsolatban jelezte: mára nyilvánvalóvá vált, hogy az ukrajnai szárazföldi határokon nyitott szolidaritási folyosók eredetileg Észak-Afrikába és a Közel-Keletre szánt ukrán gabonájának jelentős része itt maradt Közép-Európában, ami komoly piaci zavarokat eredményezett és nehéz helyzetbe hozza az itteni termelőket.
Magyarország, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária már korábban az Európai Bizottsághoz fordult, hogy tegyen valamit az Ukrajnából beáramló gabonaimport megfékezéséért, ám konkrét intézkedést azóta sem javasolt Brüsszel.
Azonban nem a gabona az egyetlen termény, amely jelenleg is nagy mennyiségben érkezik Ukrajnából. Mivel az ukrán gabona legnagyobb előnye, hogy a gazdák alacsony termelési költségekkel, az Európai Unióban nem használt termelési gyakorlatokkal termesztik a növényt, ezért a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal szigorú minőségi és élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzésnek veti alá a terményt.
Az ukrán gabonát felhasználó magyar vállalkozásoknak közvetlen jogszabályi felelőssége, hogy kizárólag az uniós és a hazai előírásoknak megfelelő alapanyaggal dolgozzanak. Ezt is vizsgálja a Nébih – jegyezte meg.
Az interjúban szó esett az élelmiszerek drasztikus drágulásáról. Nagy István úgy látja, az élelmiszer-infláció hamarosan túl lehet csúcson. A mezőgazdasági termékek és az energiaárak mérséklődésének köszönhetően vannak olyan termékek, amelyeknek már csökkent az ára a boltokban. A miniszter jelezte: az árstop megvédte a magyar lakosságot a brüsszeli szankciók okozta áremelkedéstől. Az intézkedés addig marad, amíg az inflációt csökkenő pályára nem tudjuk állítani. Jelenleg ez a dátum április 30-a. Nem tervezzük előrébb hozni a szabályozás kivezetését, a piac is erre készül – emelte ki.
Borítókép: Nagy István agrárminiszter szerint az ágazatot az új támogatási rendszer tartja lázban. (Fotó: Magyar Nemzet / Mirkó István)
