Az letörése és a gazdasági felzárkózás folytatása a legfontosabb feladat idén – jelentette ki a gazdaságfejlesztési miniszter Budapesten, a Magyar Multi Program szerdai zárókonferenciáján.

Fotó: Kallus György

Nagy Márton szerint a kormánynak is tennie kell azért, hogy a pénzromlás üteme az év végére 10 százalék alá csökkenjen.

A várakozásoknak megfelelően a mérséklődés elkezdődött, és várhatóan fokozódó ütemben folytatódik. A 1,5 százalék körül, az uniós átlag felett alakulhat éves szinten, ám ehhez szükség lesz vállalati támogatásokra. A Baross Gábor Tőkeprogramon és a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogramon keresztül összesen csaknem 1600 milliárd forinthoz jutnak idén a cégek, és 

uniós támogatásokkal ugyancsak számolhat a gazdaság, a kohéziós források jó eséllyel nyárig megérkezhetnek 

– tette hozzá. Szükségesnek nevezte emellett a beruházási ráta fenntartását, további félmillió munkavállaló foglalkoztatását.

A miniszter jelentős eredménynek tartja, hogy a fejlődési ütem 2022-ben sem tört meg, noha a legnehezebb év volt az ezredforduló óta. A kormányzati intézkedéseket igazolja, hogy a GDP-növekedés a korábbi évekhez hasonlóan meghaladta az EU átlagát, az energiabeszerzést a rendkívüli drágulás mellett is sikerült megoldani, így a magyar gazdaság túlélte az energetikai válságot, a foglalkoztatottság szinte nem csökkent, nőttek a reálbérek. Magyarország 2010-ben az uniós fejlettségi szint 66 százalékán állt, idén megközelíthető a 80 százalékos szint, 2030-ra pedig elérhető a 90 százalék is – mondta a tárcavezető.

Magyarország közelebb került tavaly Ausztriához, de közben Románia beért minket

A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó a 2021-es 75 százalékról az uniós átlag 77 százalékára emelkedett tavaly, ezzel egy újabb lépést tett Magyarország a legfejlettebb tagországok felé, derül ki az Eurostat legfrissebb adataiból. De nem csak hazánk, Románia is ugyanezt elmondhatja magáról, keleti szomszédunkkal azonos fejlettségi szinten állunk.

Nagy Márton kijelentette, hogy a kormány számít a vállalkozók tudására és tapasztalatára, hiszen ők alkotják a gazdaság szövetét. Megerősítésüket a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) fontosnak tekinti, hogy a kis cégekből közepesek, a közepesekből pedig nagyok legyenek, előrébb léphessenek a beszállítói láncokban, és kivehessék a részüket a magyar kivitelből – hangsúlyozta.