Jelentősebb rövid távú negatív gazdasági következménye nem lesz, hosszabb távon viszont bizonytalanságot ébreszthet a befektetők körében, ezért a negatív hatások is később jelentkezhetnek: például befektetések elmaradásában, beruházások visszafogásában, szolgáltatási funkciók más országokba terelése formájában – jelentette ki a Világgazdaságnak Radnai Károly, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) Adózási bizottságának elnöke, az Andersen ügyvezető partnere annak a következményeiről, hogy az Egyesült Államok nem módosított júliusi döntésén, egyoldalúan felmondta a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. Hozzátette, ezeket viszont szinte lehetetlen lesz számszerűsíteni, mert a befektetési döntéseket sok más szempont is alakíthatja.
Fotó: Kurecsko József
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már közzé is tette honlapján, hogy az egyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatók, következésképpen bár már megszűnt, az év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás. Mint megírtuk, a kettős adóztatás miatt jövőre sokkal többet kell fizetnie annak, aki amerikai részvényekkel rendelkezik, és ott nyereségre tesz szert.
A globális az okok között van
Radnai Károly hangsúlyozta, az egyezmény Magyarországra nézve rendkívül előnyös volt, az Egyesült Államok pedig már 15 évvel ezelőtt jelentős nyomást gyakorolt, hogy tárgyalják újra. Ennek eredményeképpen végül született is 2010-ben egy új, amelyet viszont éppen az amerikai fél nem ratifikált belpolitikai okokból. Később pedig már ez az egyezmény sem volt ideális az amerikai félnek, mert jelentős adóreform zajlott a tengerentúlon, és az „új” egyezmény időközben elavult. A szakértő úgy véli, a „régi” lényegében tarthatatlanná vált az amerikaiaknak, és a globális minimumadó ellen emelt magyar vétó is amellett szólhatott, hogy – talán példát statuálva a nemzetközi színtéren – felmondják.
Az igazi veszély a kiszámíthatatlanság
„Magyarországon jelenleg nincsenek forrásadók, amelyek ellen az egyezménynek védelmet kellene biztosítania, illetve a magyarországi jövedelemadókat az amerikai cégek az egyezmény nélkül is beszámíthatják az otthoni adófizetésbe. Az amerikai vállalatoknak az igazi veszélyt a kiszámíthatatlanság jelentheti, vagyis, hogy akár a magyar, akár az amerikai belföldi szabályozás egyoldalúan megváltozhat” – mondta az AmCham bizottsági elnöke, aki szerint a kialakult szituáció egyértelműen a magyar cégeknek kedvezőtlenebb a tengerentúli forrásadó miatt. Úgy véli, ez az üzleti folyamatok átgondolását követeli meg azoktól a nemzetközi cégektől is, amelyek jelenleg magyar leányvállalatuk útján nyújtanak szolgáltatást amerikai partnereiknek.
Az AmChamnél úgy tudják, jelenleg nincsenek érdemi tárgyalások, legfeljebb tapogatózó egyeztetések a felek között, de szerintük ez leginkább politikai akarat kérdése, mert gazdasági szempontból mindkét félnek elemi érdeke lenne az érvényes adóegyezmény.
Kerestük a Pénzügyminisztériumot is, ám nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Évekig adóegyezmény nélkül maradhatunk
A Kamara részéről természetesen mindenképpen közreműködnénk a tárgyalásos folyamat előmozdítása érdekében, de a negatív hangulatot sajnos jól jellemzi, hogy az Egyesült Államok ilyen szankciót korábban egyetlen komolyabb gazdasági potenciállal rendelkező országgal sem foganatosított, főleg nem OECD-taggal szemben
– mutatott rá Radnai Károly. Megjegyezte, mivel a döntését a rendelkezésre álló hathónapos felmondási idő alatt sem változtatta meg az amerikai kormányzat, valószínűleg fel kell készülni egy hosszabb időszakra, amíg nem lesz a két ország között adóegyezmény, hiszen az új letárgyalása és ratifikálása a nemzetközi gyakorlat alapján többéves folyamat.
