Mivel az Egyesült Államok nem módosított júliusban bejelentett döntésén, immár hivatalosan is egyoldalúan felmondta a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal már közzé is tette honlapján, hogy az egyezmény rendelkezései 2023. december 31-ig alkalmazhatók, következésképpen bár az egyezmény megszűnt, az év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás.
Jövőre azonban nagy változások elé néznek az amerikai érdekeltséggel rendelkező cégek és magánszemélyek – hívta fel a figyelmet Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adó- és jogi tanácsadási üzletágának partnere. Megjegyezte, eddig, ha egy magyar befektető amerikai részvényt vásárolt a tőzsdén, és azután osztalékot kapott, akkor az osztalékjövedelem kapcsán 15 százalék amerikai forrásadót kellett fizetnie, további magyar személyijövedelemadó-kötelezettség pedig nem terhelte. Az egyezmény megszűnése után már 30 százalékos forrásadó terheli a magyar befektetőt, és további 5 százalék magyar személyi jövedelemadó is fizetendő.
Ellehetetleníti a magyarok befektetéseit
A Niveus szakértője arra is felhívta a figyelmet, hogy 2024-től a kamatból származó jövedelem egyéb jövedelemnek minősül, amelyet a fenti személyi jövedelemadón túl még 13 százalékos szociális hozzájárulási is terhel, egyúttal az amerikai részvényekkel, kötvényekkel bonyolított ügyletek nem minősülnek ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek, ami Bagdi Lajos szerint gyakorlatilag ellehetetleníti majd a magyarok amerikai befektetéseit. (Czoboly Gergely adószakértő korábban úgy fogalmazott, hogy így már csak a kedvezőtlenebb, árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok alapján lehetne kereskedni.)
Bagdi Lajos hozzátette, Magyarország nem vet ki forrásadót a külföldi társaságoknak fizetett jogdíj és kamatjövedelmek után.
A globális elutasítása a valódi ok
Az Egyesült Államok szenátusának adózási ügyekért is felelős bizottságainak republikánus tagjai egyébként még novemberben közös levelet fogalmaztak meg Janet Yellen amerikai pénzügyminiszternek a magyar–amerikai kettős adóztatási egyezmény felmondásával kapcsolatosan. A szenátusi tagok elsősorban azt sérelmezik, hogy a döntésről a kormányzat nem tárgyalt előzetesen a törvényhozással, szakmai körökben pedig már korábban felvetődött a kérdés, jogszerű volt-e a döntés.
Az amerikai elhatározást követően a magyar kormány álláspontja az volt, hogy az egyezmény felmondásának valós oka nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érv, hanem az, hogy Magyarország kiállt a saját és – véleménye szerint – az hosszú távú érdekei mellett, azaz nem támogatja a globális minimumadót.
Varga Mihály pénzügyminisztert nem lepte meg a döntés: Janet Yellen telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de a tárcavezető arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges – ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják.
Az amerikaiaknak sem mindegy
Czoboly Gergely szerint nem mondható teljesen szimbolikusnak az egyezmény felmondása az amerikai befektetők oldaláról sem. Az egyezmény hiánya mindig többletkockázatot okoz, hiszen így semmi sem védené a befektetőket attól, ha a jövőben Magyarország mégis úgy döntene, hogy az amerikai minta alapján magas forrásadót vet ki a külföldre fizetett kamatokra és osztalékokra. Ráadásul az 1979-es magyar adóegyezmény több szempontból is speciális, aminek köszönhetően az amerikai vállalkozások előszeretettel használták Magyarországot olyan holdinglokációként, amelyen keresztül az európai és ázsiai befektetéseiket és azok finanszírozását kezelték.
Bár az egyezmény mind a két országnak fontos, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy az Egyesült Államokból Magyarországra érkező befektetések volumene nagyságrendekkel nagyobb, mint fordítva.
A jogbiztonság megteremtése miatt inkább érdeke az USA-beli társaságoknak, hogy legyen megállapodás, mint a magyaroknak
– hangzott el korábban az EY podcastjében, amelyben Módos András és Sánta Miklós, a vállalat nemzetközi adózással foglalkozó partnerei beszélgettek.
„Nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően jó megállapodásról van szó, amely ráadásul mindkét fél érdekeit szolgálja” – közölték a szakértők, majd megerősítették, hogy az amerikaiak egyértelműen politikai okokból léptek. Kiemelték, senkinek nem érdeke, hogy megvalósuljon az ex lex állapot, a legfontosabb, hogy folytatólagosan, mindenféle szünet nélkül legyen egyezmény a két ország között.
