Lendületesen indult az idei év a céges finanszírozási piacon: a nem pénzügyi vállalatok hitelállománya 2,1 százalékkal – 260,1 milliárd forinttal – emelkedett egyetlen hónap alatt, meghaladva így a 12 327 milliárdot, ami új rekord – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból.

Workers,In,Safety,Clothing,Sanding,A,Casting,In,An,Industrial
workers in safety clothing sanding a casting in an industrial company
Fotó: Shutterstock

A jegybank statisztikái szerint az állomány gyors januári emelkedése mögött elsősorban a devizahitelek állnak. A tranzakciók – tehát az új hitelfelvételek és törlesztések – egyenlege kiugró, 411,1 milliárd forintos pluszt mutatott az év első hónapjában, amelyből 337,5 milliárd az idegen fizetőeszközben nyújtott kölcsönökhöz kötődött. (A forinthitelek tranzakcióinál 73,6 milliárdos többletet mutatott ki az MNB.)

A vállalati hitelek állománya 2023. január

A lendületes évkezdet nyomán éves összehasonlításban is szépen gyarapodott a céges hitelállomány, 21 százalékkal – több mint 2140 milliárd forinttal – emelkedett. Figyelemre méltó azonban, hogy a rövid (éven belüli) lejáratú hiteleknél az átlagosnál is gyorsabban hízott a portfólió. A folyószámlahitelek állománya 25,7 százalékkal, 1716,1 milliárd forintra emelkedett a január végéig számolt egy év alatt, az egyéb (jellemzően forgóeszköz-finanszírozást szolgáló) hiteleké pedig közel a másfélszeresére, 1170 milliárdra ugrott. 

Ezzel együtt az éven túli lejáratoknál sincs ok panaszra: az öt éven belüli lejáratú hiteleknél 12,7 százalékos éves emelkedést mutat a jegybanki statisztika, 3131,3 milliárdos januári állomány mellett, miközben az öt éven túli lejáratnál nagyjából az egyötödével, 6310 milliárd forint fölé hízott a portfólió. 

Mindezek nyomán kissé átrendeződött a céges portfólió összetétele is a folyószámla- és forgóeszközhitelek javára: ezzel együtt a hosszú lejáratú hitelek aránya még mindig 76 százalék feletti volt januárban, tehát változatlanul igen magas az elsősorban beruházási célú hitelek súlya az állományon belül.

A devizahitelek aránya 2023. január

Ami szintén szembeötlő, hogy a devizahitelek súlya is lendületesen nőtt az elmúlt időszakban a vállalati hiteleknél: a 2020 óta megfigyelhető folyamatos csökkenés után 2022-ben láthatóan emelkedni kezdett az arányuk, és a tavaly januári 36,7-ről az idei első hónap végére 41 százalék fölé ugrott. Utóbbi azzal magyarázható, hogy a devizahitelek állománya 35,6 százalékkal, 5066 milliárd forint fölé ugrott egyetlen év alatt, miután a forgalmuk jelentősebb részét idegen fizetőeszközökben realizáló cégek a devizahitelek felé fordultak a magas piaci forinthitelkamatok miatt.

A jegybank vállalati hitelekről közzétett részletes 2022-es statisztikái szerint a teljes vállalkozói hitelállomány 15,5 százalékkal emelkedett tavaly, elérve a 12 540 milliárd forintot. Figyelemre méltó azonban, hogy a kis- és középvállalkozások szektoránál (amely a mikro-, kis- és középvállalkozások mellett az önálló vállalkozókat is tartalmazza) 

ennél jóval lassabb ütemben, 7,1 százalékkal gyarapodott a portfólió, és valamivel több mint 7175 milliárd forintot ért el.

 Az élő hitelszerződések száma viszont mind a kkv-szektorban, mind a teljes vállalati piacon csökkent 2022-ben: előbbieknél 9,4, utóbbiaknál pedig 13,4 százalékkal.