A kedvezőtlen külső körülmények dacára sem zárt rossz évet 2022-ben a vállalati hitelek piaca Magyarországon: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint december végére 12 064 milliárd forintra emelkedett a céges kölcsönök állománya, ami dinamikus, 16,3 százalékos bővülést tükröz az egy évvel korábbihoz képest.
A jegybanki statisztikák szerint ugyanakkor az éven belüli hiteleknél még az átlagosnál is gyorsabb ütemben hízott az állomány: a folyószámlahitelek portfóliója 23 százalékkal, 1600 milliárd forint közelébe ugrott egy év alatt, miközben
az egyéb, éven belüli lejáratú (döntően forgóeszköz-finanszírozást szolgáló) kölcsönöké több mint egyharmadával, 1220,1 milliárd forintra nőtt.
Ezzel együtt a hosszú lejáratú céges hitelek szempontjából sem alakult rosszul 2022: a legfeljebb ötéves lejáratú kölcsönöknél 15,8 százalékos éves emelkedést mért az MNB, 3180 milliárdos állomány mellett, miközben az öt éven túli lejáratú hitelek portfóliója 12 százalékkal, 6064 milliárd forint fölé nőtt. Ami viszont különösen figyelemreméltó, hogy a devizahitelek súlya ismét látványosan növekedni kezdett a vállalati hitelportfólióban: ezek állománya 27 százalékkal, 4874,3 milliárd forintra emelkedett a múlt év végére,
ezzel a céges hitelek 40,4 százalékát már idegen fizetőeszközben tartották nyilván.
(Egy évvel korábban még 37 százaléknál járt ez az arány.) A devizahitelek előretörése persze nem túlságosan meglepő a piaci forinthitelkamatok elmúlt időszakban megfigyelhető, látványos emelkedése miatt.
Az MNB most közzétett adatai szerint egyébként
bár e három terület részesedése tavaly némileg – 60,8-ről 58,4 százalékra – csökkent. A legnagyobb szelet azonban továbbra is a feldolgozóiparé, amely a múlt év decemberében 22,7 százalékot hasított ki a teljes céges hitelállományból, a 19,5 százalékos súlyú ingatlanügyek és a 16,2 százalékot kereskedelem mellett. Figyelemre méltó viszont, hogy a pénzügyi, biztosítási tevékenységben érdekelt ügyfelek hiteleinek állománya tavaly csaknem 69 százalékkal, 1133 milliárd forint fölé ugrott, ezzel ennek az ágazatnak a részesedése már 9,4 százaléknál jár a teljes portfólióban.
Közel sem ekkora arányban, de nőtt az élelmiszeripar nélkül számított mezőgazdaság részesedése is, és decemberben 5,2 százalékot ért el.
Az építőipar viszont kissé veszített jelentőségéből, az állomány alapján mért súlya 5,9-ről 5,6 százalékra olvadt egy év alatt.
Nagy kérdés persze, hogy az idén hogyan alakul a helyzet a céges hiteleknél: az új kihelyezéseknek mindenesetre biztosan nagy lökést ad majd a pont e hónap elején indult Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, amelynek révén 700 milliárd forintnyi új forrás érkezhet a piacra.
