Közel kétszázezer forinttal többet vihetett haza Budapesten egy munkavállaló tavaly, mint az ország egyik legszegényebb megyéjének számító Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében
– derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég frissített adataiból.
Míg a fővárosban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nettó átlagkeresete 2022-ben 422 ezer volt, 60 ezer forinttal több, mint egy évvel korábban, addig az ország északkeleti sarkában mindössze 241 ezer forint.
A Békés és Nógrád vármegyeiek helyzete sem túl rózsás, az előbbiek 255 ezer, az utóbbiak 265 ezer forintot kaptak átlagosan.
Vidéken továbbra is a legtöbbet az ipari fellegvárakban lehet keresni, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyében egyaránt 50 ezer forinttal nőtt egy év alatt az átlagbér, amely bőven 300 ezer forint felett alakult tavaly ezekben a vármegyékben, összesen pedig a 19-ből nyolc vármegye lépte át ezt a határt. A kelet–nyugati megosztottságot alátámasztja, hogy a keleti országrészben egyedül Pest és Heves vármegyében volt 300 ezer forint fölött az átlagfizetés.
Bár továbbra is a főváros vezeti a hazai fizetési listát, annyi öröm van az ürömben, hogy arányaiban csökken a vidéki bérek leszakadása, Győr-Moson-Sopronban a budapesti átlag 85 százalékát lehetett hazavinni tavaly, ez pár évvel korábban még 80 százalék volt.
Szabolcs-Szatmár-Bereg helyzete azonban még úgy is siralmas, hogy az ottani bér 57 százaléka volt a fővárosinak tavaly, 2016-ban még 52 százaléka, azaz közel a duplája.
Azonban azt is látni kell, nem magyar jelenségről van szó, a szomszédos országok közül Szlovákiában és Romániában is hasonló területi különbségek figyelhetők meg: míg a pozsonyi kerületben tavaly 1599 euró volt a bruttó átlagkereset, addig Eperjesben mindössze 1011, sőt a kerületek felében még az 1100 eurót sem érte el. Keleti szomszédunkban pedig a megyék többségében 2000 lejjel, azaz mintegy 150 ezer forinttal volt kevesebb az átlagbér, mint Bukarestben.
