Búza Évát és Kovács Zoltán javasolta új tagoknak a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsába az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfőn. A kormánypárti jelöltek mindketten 12 igen szavazatot kaptak. Csath Magdolna, a Mi Hazánk jelöltje mellett négyen szavaztak, 11-en tartózkodtak, így őt összességében nem támogatta a bizottság. 

monetási tanács
Kovács Zoltán és Búza Éva (középen) kapta meg a Gazdasági Bizottság támogatását (Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság)

Bánki Erik bizottsági elnök a szavazás előtt elmondta, hogy március 22-én, illetve április 5-én lejár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa két külsős tagjának a mandátuma. Parragh Bianka és Kocziczky György hatéves megbízatása kifut, ezért új tagokat kell választani a jegybank legfontosabb tanácsába. Erről végső soron az Országgyűlés dönt majd, de a jelölés joga a gazdasági bizottságé. Minden parlamenti frakciónak lehetőségében állt jelöltet állítani és a meghallgatását javasolni a bizottságban. 

Ezzel csak kormánypártok, illetve a Mi Hazánk élt,

a Fidesz–KDNP Búza Évát, a Garantiqa Hitelgarancia vezérigazgatóját és Kovács Zoltán közgazdászt kérte fel erre a feladatra, míg a Mi Hazánk Csath Magdolna közgazdászprofesszort.

A szavazással az is eldőlt, hogy Parragh Bianka mandátumát Kovács Zoltán veszi át, Kocziczky Györgyét pedig Búza Éva. A bizottsági tagok kérdésére mindkét jelölt hangsúlyozta, hogy független szellemiségben kívánják végezni munkájukat, ha kell, az érveket ütköztetve. 

Matolcsy György jegybankelnök nem a főnökünk lesz, hanem a kollégánk, az ő felvetéseit is meghallgatjuk

– hangzott el a részükről. Ugyanakkor azt is hangsúlyozták, hogy mind a fiskális, mind a monetáris politikai összhangot mutat az letörésében. A vita nem a célban van, hanem a megközelítésben.

Búza Éva: a hazai bankrendszer stabil, de a bizalomra vigyázni kell

A Gazdasági Bizottság először Búza Évát hallgatta meg. Arról beszélt, hogy rendkívül nehéz időket él a globális gazdaság, ami a Covidból még nem épült fel, de máris a nyakába kapta az orosz-ukrán háborút és ennek nyomán az energiaválságot. Mindez súlyosan érintette a közép-európai régiót, különösen pedig Magyarországot: januárban a régióban a hazai inflációs adat volt a legmagasabb. Ennek szerinte alapvetően két oka van, ez az élelmiszerárak és az energiaárak. Éppen ezért a monetáris tanács számára komoly feladatot jelent, hogy elérje az MNB elsődleges célját: az árstabilitást. Ebben prioritás a magas infláció letörése és év végére az egyszámjegyű drágulás. "Ez nemzetgazdasági érdek, ami mellett a fiskális és a monetáris politikai is elkötelezett. Nehéz vállalás és ezt jól mutatja, hogy a nemzetközi statisztikák szerint a 20 százalék fölötti inflációs környezet csupán negyedénél sikerült végrehajtania egy éven belül, hogy egyszámjegyűre mérséklődjön a drágulás" - hívat fel a figyelmet.

Ugyanakkor lát kedvező jeleket, így az infláció tetőzését, a világpiaci árak esését vagy a hazai ellenállóságát. Célként határozta még meg a támogatását az árstabiliátás veszélyeztetése nélkül, illetve a kormányzat gazdaságpolitikájának a támogatását. Ezzel összefüggésben emlékeztetett, hogy a jegybank a Covid időszakában 11 milliárdnyi finanszírozást helyezett ki. Szerinte fontos, hogy a kkv-szektor további erősítése és reméli, hogy a monetáris tanácsban részt vehet majd ilyen programok kidolgozásában.

monetási tanács
Búza Éva szerint a magyar bankrendszer stabil, de a bizalomra vigyázni kell (Fotó: Vámi Zoltán/VG)

A bankcsődökkel terhelt pénzügyi világ kapcsán azt emelte ki, hogy a magyar bankrendszer stabil és válságálló, ráadásul nem rendelkezik számottevő kitettséggel a bankcsődben érintett szereplők felé. De vigyázni kell a pénzügyi rendszert övezi bizalomra, mert annak megingás komoly károkat okozhat.

Kovács Zoltán: a cél a stabil árfolyam 

Kovács Zoltán felszólalása elején röviden bemutatkozott. Közel 25 évet töltött el a közgazdaság területén, a régió és a hazai bankok közül többnél is befektetési bankárként működött. Vezetett közüzemi szolgáltatócéget és volt a Posta vezérigazgató-helyettese is. Jelenleg az MCC oktatója. Úgy fogalmazott, hogy soha ilyen kihívásokat nem élt meg a pénzügyi rendszer, mint az elmúlt pár évben. "A fiskális és a gazdasági politika közötti nézeteltérések nem a célokban vannak, hanem az adott helyzethez igazított megközelítésekben". Kovács Zoltán a stabil árfolyam fontosságát is hangsúlyozta.