Az elmúlt hónapok döntései, főként azok, amelyek rögtön befolyásolták az árfolyamot, nem voltak kedvezők az inflációra nézve
– fogalmazott Varga Mihály az Indexnek adott interjújában. A pénzügyminiszter hozzátette, hogy a koronavírus-járvány utáni lezárásokat követően a gazdaság újranyitásával nem tudott olyan gyorsan visszaállni a kínálati oldal, mint a keresleti, így megugrottak az árak. Azt is elmondta, hogy
az inflációért jórészt a háború és a szankciók a felelősek, de már a járvány végén, 2021-ben voltak jelei, a jegybankok pedig el is kezdtek alkalmazkodni.
Varga kiemelte, hogy a probléma a pandémia utáni időszakra is megmaradt, mivel a kereslet-kínálat egyensúlyának beállása előtt kitört az orosz–ukrán háború, ami azonnal megdobta az energiaárakat, Brüsszel pedig szankciókat léptetett életbe: „Nem véletlenül lőtt ki 300 euró fölé a holland gáztőzsdén a megawattóránkénti ár” – tette hozzá.
A miniszter szerint
„Erre oda kell figyelni, azt mutatja, hogy csak lassabb ütemben tudnak mérséklődni az árak.”
Az uniós forrásokról úgy vélekedett, hogy ha az ország nem kapja meg azokat, a kormány akkor sem hajlandó lemondani a gazdaságpolitikai céljairól: az energiarendszer általakításáról, az infrastrukturális fejlesztésekről.
Ha az a kérdés: túl lehet-e élni az uniós források elmaradását, igen. Könnyebb velük, a jogosan nekünk járó összegekről nem is vagyunk hajlandók lemondani
– jelezte. Hozzátette, hogy az adócsökkentést folytatni kell, és tovább szükséges mérsékelni az adminisztrációt. A miniszter szerint növekedési pályán maradt az ország a források nélkül is, a támogatásokkal azonban öt százalék felett bővült volna a hazai
„Vitában voltunk és maradunk Brüsszellel a jövedéki ügyében. Alacsonyan akarjuk tartani a dohány- és alkoholtermékek adóját, miközben Brüsszel magasabb minimumadószintet vár el. Az adórendszer alapjai változatlanok: a munkát és jövedelmet terhelő közterheket alacsonyan kell tartani. A munkaalapú társadalomban hiszünk, ahol az emberek munkája megélhetést és jövedelmet jelent nekik és családjuknak.
Ami pedig a közösségi kiadásokhoz kell, azt ezt követően is a fogyasztási típusú adókon keresztül szedjük be”
– jelentette ki.
A miniszter azt is elmondta, hogy a nyár közeledtével is erősödhet a hazai fizetőeszköz, hiszen az ide érkező külföldi turisták forintra váltják a valutájukat. Jelentősen befolyásolja az árfolyamot a háború elhúzódása, az újabb brüsszeli szankciók hatása, az infláció és az alapkamat változása.
Arra a kérdésre, hogy milyen költségvetés várható 2024-re, a következőt válaszolta:
Azt se feledjük, hogy az extraprofitadót is fokozatosan kivezetjük, hiszen megígértük, az ebben a formájában csak két évig marad fenn. A bankrendszer és a gyógyszeripar adóterhét mindenképpen csökkenteni fogjuk.
Ismét kemény hangot ütött meg a parlamentben Matolcsy GyörgyElblicceltünk egy válságot, fájó az elmaradt oktatási és egészségügyi reform – mondta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a parlamentben. |
