Továbbra sem tudni, mit jelent be szerdán David Pressman amerikai nagykövet. Bár a komolyabb döntéseket miniszteri szinten szokták közölni, akár azt a taktikát is választhatja az Egyesült Államok, hogy erős diplomáciai üzenetként a nagykövet teszi közzé a kormányzati döntést.
Egyelőre mindenki csak találgat, milyen további következményei lehetnek a magyar–amerikai politikai feszültségnek: az első súlyos csapást az jelentette, hogy az USA egyoldalúan felmondta a Magyarországgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt. A változással a magyar befektetők mellett az amerikai cégek is rosszul járhatnak. Sokatmondó döntés, hiszen hasonlót korábban egyetlen nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező országgal szemben sem léptek meg az amerikaiak – még Oroszország esetében sem.
A második csapás lehet akár az is, hogy a 2014-es kitiltási botrányhoz hasonló szankciót vetnek ki befolyásos személyekre, de ennél is keményebb,
ráadásul a gazdasági és politikai élet szereplői helyett közvetlenül a lakosságot érintené, ha Magyarországot kizárnák a vízummenteségi programból.
Ez teszi lehetővé a részvevők számára az Egyesült Államokba történő utazást vízum igénylése nélkül üzleti vagy turisztikai céllal 90 napra vagy annál rövidebb időre. Az amerikai nagykövetség hivatalos honlapja hozzáteszi, az utazóknak bizonyos követelményeket kell teljesíteniük, valamint rendelkezniük kell egy érvényes ESTA- (Electronic System for Travel Authorization) jóváhagyással az utazás előtt.
Szintén opció lehet az amerikai fél részéről, hogy kilép a FATCA-megállapodásból, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok polgárai ne tudják eltitkolni vagy elkerülni az adófizetési kötelezettségüket, és ne legyenek képesek ki- vagy megkerülni azt, hogy az IRS (amerikai adóhatóság) követni tudja az amerikai adóalanyok részére a világ bármely pontján kifizetett forrásadóztatandó jövedelmét. A megállapodás értelmében az IRS által kért, amerikai személyekre, amerikai számlákra vonatkozó információkat a jelentő magyar pénzintézetek a hazai adóhatóságon keresztül szolgáltatják.
Az egyezmény hiányában az információcsere nélküli tranzakciókra 30 százalékos forrásadó kerül, ami azt jelenthetné, hogy romlana Magyarország versenyképessége a tengerentúli cégek szemében, ráadásul akár a hazai befektetőket is érintheti.
A Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó adószakértő azt azért megjegyezte, a megállapodás felmondása az Egyesült Államoknak sem feltétlenül érdeke, hiszen ennek köszönhetően csökkent az adóelkerülés mértéke – nagy kérdés, a döntéshozók elsősorban politikai vagy szakmai szempontokat vesznek majd figyelembe.
