Tovább hűlhetnek az amerikai–magyar kapcsolatok, ha beigazolódnak azok a hírek, amelyekről a 444 diplomáciai forrásokra hivatkozva számolt be. A lap azt írja, hogy David Pressman nagykövet bejelentésre készül szerdán, és az amerikai kormány új intézkedést tervez a magyar kormány megbüntetésére. Állítólag a háttérben még az is felmerült, hogy a 2014-es kitiltási botrányhoz hasonló szankciót vetnek ki befolyásos magyar személyekre.
Az amerikai nagykövet szeptemberi érkezése óta hűvös a viszony az amerikai és magyar diplomácia között:
- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter február elején úgy nyilatkozott, teljes mértékben érdektelen, hogy a nagykövet mit gondol a magyarországi belpolitikai folyamatokról. A tárcavezető azt követően reagált így, hogy Pressman a Politicóban arról írt, hazánk a Putyin által támogatott nézeteket hangoztatja.
- Két héttel később Orbán Viktor miniszterelnök februári évértékelőjében Pressmant présembernek nevezte, amiért szerinte a Biden-adminisztráció egyre inkább bele akarja préselni Magyarországot az Oroszország elleni háborúba. Erre válaszul a nagykövet ismét orosz propagandával vádolta meg a magyar kormányt, sőt egy kvízt is megjelentetett az illusztrálására, amelyben azt kellett eltalálni, hogy kitől származik a mondat: Vlagyimir Putyintól vagy Semjén Zsolttól.
- A következő pengeváltást Orbán Viktor Donald Trumpnak küldött Twitter-üzenete hozta, amelyben a magyar kormányfő a volt amerikai elnököt biztatta az ellene indult eljárás apropóján:
Harcoljon, Elnök úr! Önnel vagyunk!
Erre válaszul Pressman Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábbi kijelentését idézte: „Mi úgy mutatunk tiszteletet, hogy nem avatkozunk bele más országok belpolitikájába, és nem fejtünk ki olyan véleményeket, amelyek megpróbálhatják befolyásolni ezt.”
A nagykövet ugyanakkor arról nem tett említést, ami biztosan nem használt a két ország kapcsolatának: a 2022-es országgyűlési választási kampányban mintegy 4 milliárd forinttal segíthették a hazai ellenzéket tengerentúlról, és ebben az amerikai kormányzati szál is felsejlik.
Jól látszik, hogy a háború kezdete óta egyre nő a nyomás a magyar kormányon a konfliktusban vállalt szerepe miatt. Hiába szavazza meg ugyanis az Oroszország elleni szankciókat, az amerikaiak egyre kevésbé tűrik el, hogy a táborból valaki minimálisan is kibeszéljen, a 444 szerint például Finnország és Svédország NATO-ratifikációjának elhúzódását sem nézték jó szemmel. Szijjártó a múlt héten már az amerikaiaknak szúrhatott oda a kétnapos NATO-csúcstalálkozón, amikor „mesterséges és hazug” vádakról beszélt hazánk lojalitását és elköteleződését firtató kritikák kapcsán, ezért egyből be is jelentette, hogy idén Magyarország teljesíti a 2 százalékos NATO-célt, amely mindössze kilenc országnak sikerül.
A magyar–amerikai kapcsolatokban ugyanakkor érdemes különbséget tenni, mert egy erőteljesen pártpolitikai törésvonal rajzolódik ki:
míg a demokratákkal már-már tradicionálisan hűvös a viszony – elég csak a 2014-es kitiltási botrányra, Andé Goodfriendre vagy Hillary Clinton megjegyzéseire gondolni –, addig a Trump-féle republikánusok ma a legfontosabb szövetségesei az Orbán-kormánynak.
Ráadásul a volt elnök és a magyar kormány békepárti álláspontja is egybeesik: Trump korábban azt állította, egy nap alatt le tudná zárni a mostani konfliktust. Tehát Orbán Viktor sem kockáztat nagyot, ha a következő időszakban ezt a kapcsolatot erősíti. Májusban erre lehetőség nyílik a CPAC Hungaryn, amelynek idén is a főfelszólalója lesz a magyar kormányfő.
