Magyarországon jelenleg együttesen van jelen magas bér- és árdinamika, azonban ár-bér spirálról továbbra sem beszélhetünk – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank márciusi jelentésében, emlékeztetve rá, hogy februárban 25,4 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, miközben a versenyszférában decemberben 18,3 százalékkal nőttek a bruttó bérek éves alapon (2023 januárjában pedig 17 százalékkal).
Mint írják, az ár-bér spirál definíciója azt feltételezi, hogy annak kialakulásánál a bér- és árdinamika egymást erősítve gyorsuljon, azaz, hogy a bérek emelkedése olyan mértékben növeli a vállalatok költségét és/vagy a belső keresletet, hogy ebből addicionális infláció következik. Aztán a növekvő infláció hatására ismét emelkednek a bérkövetelések is, hiszen a munkavállalók célja a reálbérszint megtartása, növelése. Ez pedig újabb áremelésre kényszeríti a vállalatokat, hogy kompenzálják emelkedő költségeiket, és ezzel egy önmagát erősítő folyamat indul el.
Hazánkban ugyanakkor nem figyehető meg ez a folyamat, a magas bér- és árdinamika hátterében számos egyéb tényező áll
– jegyzik a jegybank szakemberei, akik szerint a magyar nominálbérek emelkedését elsősorban a munkaerőpiaci feszesség és a minimálbér-emelés magyarázza, ugyanis munkaerőpiaci kereslet továbbra is erős, a munkaerőpiacon pedig nagyobb a munkavállalók alkuereje, a vállalatok a munkavállalóik megtartása érdekében jobban hajlandók eleget tenni a bérköveteléseknek.
Az MNB szerint az ár-bér spirál kialakulásának esélyét csökkenti, hogy a magas bérdinamika ellenére a vállalati profitok jelentősen emelkedtek, sőt, 2022 negyedik negyedévében Magyarországon nőttek a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban.
A profitok emelkedése arra utal, hogy az árdinamika gyorsulása nem csupán az emelkedő költségekből fakad. Az ágazatok széles körében megfigyelhető volt a magas profitnövekedés. A bérek emelkedése tehát nem rontotta a vállalati profitabilitást, és nincs áremelési kényszer a vállalatok részéről a magasabb bérek miatt. Ezt az általunk készített vállalati interjúk is megerősítették – tették hozzá.
A vállalatok árazási gyakorlatának követhetetlenségéről korábban mi is írtunk, az elemzés szerint a rejtély hátterében az állhat, hogy vállalatok előre próbálják bebiztosítani a magasabb bevételt arra az esetre, ha a költségeik a vártnál is nagyobb mértékben emelkednének. Az MNB már a decemberi inflációs jelentésében is felhívta rá a figyelmet, hogy a legtöbb nemzetgazdasági ágban megfigyelhető a jelenség: a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50,
Ráadásul ezek az arányok a 2013–2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak.
