Túl a csúcson: elindult az infláció lassú csökkenése az MNB szerint
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén januárban érte el a csúcsát az infláció – erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank ma kiadott márciusi Inflációs jelentése. A múlt év első hónapjához viszonyítva 25,7 százalékon állt a januári adat, ez volt a legmagasabb. Azt követően lassú dezinflációs folyamat indult el, amely az esztendő második felében várhatóan felgyorsul – derült ki a jelentésből.
A korábbi időszak globális kockázatai sajnos megmaradtak, ami komoly kihívást jelentett az előrejelzés készítőinek. Ennek következtében inkább óvatosan, a rosszabb forgatókönyvek teljesülésével számoltak a magyar gazdaság várható makropályáját illetően
– kezdte az inflációs jelentés ismertetését Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Közgazdasági Előrejelzés és Elemzés Igazgatóságának vezetője.
Az élelmiszerek árának növekedése lassult, a szolgáltatásoké viszont gyorsult. Az idei első negyedévben ugyan még tovább hűlt a gazdaság – fogalmazott az igazgató –, de a növekedési pálya beindul. Ennek különösen hatékony támogatója a munkaerőpiac, amely ellenálló, még mindig jelen van a teljes fogllalkoztatottság, és a jegybank idővel a beruházások élénkülésével is számol.
Ami a folyó fizetési mérleg alakulását illeti, a deficit a mélypontját 2022-ben érte el, az MNB prognózisa szerint 2023-ban viszont már akár megfeleződhet az éves hiány, majd 2025 végére a finanszírozási képesség újra pozitívvá válhat – közölték.
Az Inflációs jelentés fő mutatói szerint idén a fogyasztói árak éves átlagban 15,0-19,5 százalékkal, 2024-ben 3,0-5,0 százalékkal, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalékkal emelkedhetnek.
A decemberi prognózisban 2023-ra hasonló ütemű drágulást vártak, 2024-re azonban kisebb, 2,3-4,5 százalékot prognosztizáltak. A 2025-re vonatkozó 2,5-3,5 százalékos inflációs várakozáson nem változtattak.
Balatoni András hangsúlyozta: a szigorú monetáris kondíciók egyre szélesebb körben fejtik ki dezinflációs hatásukat. Az energia- és a nyersanyagárak, valamint a szállítási költségek számottevően mérséklődtek, az értékláncokban lévő feszültségek oldódtak, emellett a globális konjunktúra lassulása is tovább fékezi a külső inflációt. Majd hozzátette: az inflációs várakozások változatlanul magas szinten alakulnak, ugyanakkor a kiskereskedelmi értékesítésekre, illetve a szolgáltatásokra vonatkozó vállalati árvárakozások hónapok óta a tavaly nyári csúcsértékeik alatt tartózkodnak.
Az infláció emelkedését 2022 első feléig külső tényezők határozták meg, aztán egyre inkább a belső és egyéb hatások. A jól alakuló vállalati profitok ismét csak inflációgerjesztő hatásúak, és azok is maradnak.
A folyamatosan lassuló élelmiszerár-emelkedést jelző prognózis kilakításánál megpróbálták megbecsülni az élelmiszeriparon belül a feldolgozott élelmiszerek árrését is a teljes termelési láncon, amelyet magasnak találtak, s a költségelemekhez képest nagyon erős áremelkedést állapítottak meg. A szolgáltatások januárban regisztrált, nagyobb áremelkedésénél Balatoni András külön megemlítette a telekommunikáció fogyasztói árának alakulását.
A jegybank lefelé módosította idei GDP-várakozását, a decemberi Inflációs jelentésben várt 0,5-1,5 százalékról 0,0-1,5 százalékra. A 2024-es és 2025-ös előrejelzésén nem változtatott: jövőre 3,5-4,5 százalék, 2025-ben pedig 3,0-4,0 százalék lehet a GDP bővülése.
