Az orosz–ukrán háború kitörése óta először adott életjelet magáról a visegrádi együttműködés, miután az ukrán gabonatilalom, ha rövid időre is, de ismét egységbe kovácsolta a korábban erős szövetséget alkotó kelet-közép-európai országokat.
Hat közép-európai ország (Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Románia) hetek óta próbál közösen fellépni az ukrán gabona importját illetően, amely a feje tetejére állította a teljes gabonapiacot Európában. Ugyan a szándék az afrikai országok megsegítése volt a gabona „kiszabadításával”, súlyos zavarokat idézett elő az érintett országok piacain. Magyarországon a korábbi 130-140 ezer forintos tonnánkénti gabonaár 50-60 ezer forintra esett vissza, de a magyarnál is nagyobb károkat szenvedtek el a lengyel gazdák, ahol a blokkon belül a legnagyobb volt az elégedetlenség, az utcai tiltakozások nyomán pedig még minisztercsere is történt. A helyzet súlyosságát mutatja, hogy egyes gazdák elkezdtek blokád alá vonni terminálokat és vonat-összeköttetéseket. Andrzej Sados lengyel EU-nagykövet úgy fogalmazott, hogy Lengyelország továbbra is örömmel támogatja Ukrajnát élelmiszereinek megvásárlásával, de
ennek ára nem lehet lengyel gazdák millióinak csődje.
Végül kompromisszumos megoldásként arról született döntés, hogy a tranzitszállítmányokat átengedik, de az áruk nem maradhatnak az országban, a tilalom miatt azonban rögtön el is kezdett repedezni az új barátság Lengyelország és Ukrajna között, az ukrán tejipari szakszervezetet azt szorgalmazta, az ukrán kormánynak válaszként meg kellene tiltania a lengyel tejipari termékek behozatalát Ukrajnába.
Szlovákiában is hasonló intézkedéseket hoztak, mint a lengyeleknél és Magyarországon: ideiglenesen betiltották az Ukrajnából érkező élelmiszerek importját. Samuel Vlcan agárminiszterre a helyi ellenzék még rá is licitált, a második legerősebb párt, a Hlas-SD politikusa, Branislav Becík szerint már így is milliószám lehetnek fertőzött lisztcsomagok a szlovák polcokon.
A régióból egyetlen „kibeszélő” tag Csehország lett, Zdenek Nekula mezőgazdasági miniszter ugyan bejelentette, hogy szigorította az országba érkező, illetve az országon áthaladó élelmiszerek ellenőrzését, hogy kiszűrje a problémákat, ám nem tervezi az ukrán gabona és más mezőgazdasági termékek behozatalának tiltását, sőt, úgy gondolja, hogy az ilyen egyoldalú korlátozások nem oldanak meg semmit. A tárcavezetőtől nem volt túl elegáns lépés, hogy bepanaszolta a bizottságnál az importkorlátozás miatt hazánkat és Lengyelországot. Csak mellékesen jegyezzük meg: talán nem véletlen az, hogy utóbbi tíz év legrosszabb osztályzatát kapta Csehországban a jelenlegi kormány a friss közvélemény-kutatások szerint, amikor legutóbb ennyien támogatták a kabinetet, meg is bukott.
A sors különös fintora, hogy éppen az az Ukrajna teremtette meg ezt az egységet, amely az elmúlt egy évben alapjaiban borította fel a teljes európai képletet és vele együtt az eddig kikezdhetetlennek tartott lengyel–magyar stratégiai szövetséget. Persze mindez nem az jelenti, hogy a V4-ek működése visszaállna a régi kerékvágásába, ez ma illúziónak tűnhet, az ukrán gabonatilalom azonban rámutatott, hogy
nem pusztán a politikai széljárás vagy hatalmi viszonyok függvénye a visegrádi országok együttműködése, hanem a gazdasági racionalitásé, azaz gazdasági ügyek mentén lehet jövője.
Ukrajna euroatlanti csatlakozása ugyan lehet politikai kérdés, de eltérő társadalmi, illetve gazdasági struktúrája még számtalan problémát fog felszínre hozni, elég csak arra gondolni, hogy Nyugat- és Kelet-Európa között is milyen mély kulturális és gazdasági törésvonal húzódik. Nem beszélve arról, hogy amíg háború van Ukrajnában, addig biztosan nem lesz tagja az uniónak, tehát a kelet-közép-európai együttműködés még számos ügyben létrejöhet.
