Márciusban is mérséklődhetett az Magyarországon, a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők egybehangzó állítása szerint a januári tetőzés után már a második egymást követő hónapban csökkenhetett az áremelkedések dinamikája.
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint az infláció éves bázison – a februári 25,4 százalék után – ezúttal 24,8 százalékkal, míg havi alapon 0,6 százalékkal emelkedhetett,
tehát ha nem is látványos a lassulás, de a folyamat megkezdődött, aminek egyértelmű jele, hogy a hazai kiskereskedelmi láncok az elmúlt két hónapban egymásra licitálva jelentették be az újabb és újabb akcióikat.
De nem csak a boltok, a hatóságok is működésbe léptek, január óta folyamatosan vizsgálódik a fogyasztóvédelem és a Gazdasági Versenyhivatal. Hogy ennek köszönhető-e az egy-egy termék esetében megfigyelhető árzuhanás, nem tudni, de a verseny a nagy láncok között jól láthatóan beindult, amire nagy szükség van az infláció elleni harcban.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a márciusban bejelentett akciók hatása inkább az áprilisi adatokban jelenhet meg, amiből talán kiderül az akciók tartóssága is. Mindenesetre a képlet nem változott, még mindig az élelmiszerek ára növekedhetett a legnagyobb mértékben, de a drágulás üteme legalább lassulhatott az előző hónaphoz képest, szemben a szolgáltatásokkal, amelyek esetében szerinte nem zárható ki az áremelkedés gyorsulása.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője ugyancsak azt emelte ki, hogy érdemben lassulhatott az élelmiszerek drágulásának mértéke.
Ez utóbbi szinte kézzel foghatóvá vált, ahogy az élelmiszerláncok egymásra licitálva próbáltak meg reklámot csinálni abból, hogy bizonyos élelmiszerek árát elkezdték csökkenteni. Egyelőre továbbra sem számolunk az élelmiszerek egészének körében negatív inflációval
– mondta az elemző, hozzátéve, több mint egy éve nem látott alacsony szintre süllyedhetett a havi áremelkedés üteme, ráadásul a forint erősödése a tartós fogyasztási cikkek esetében hozhatott némi inflációs enyhülést. Megjegyezte, az Európai Központi Bank és az ING Bank euróövezetre, valamint Németországra vonatkozó kalkulációi szerint továbbra is magas lehet a profitvezérelt infláció hatása, ami semmiképpen sem segíti az importált infláció érdemi mérséklődését Magyarországon.
Elsősorban az üzemanyagárak további áresése húzhatta le az inflációt márciusban, valamint az egyre erőteljesebb bázishatások – mondta a Világgazdaságnak Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője, aki szerint az élelmiszerek esetében egyre szélesebb körű árcsökkenések már akár a következő hónapokban megjelenhetnek az inflációban, így nemcsak a bázishatások, hanem már egyes termékek árának mérséklődése is lefelé húzhatja az árindexet, amit a termény- és energiaárak csökkenése mellett a forint erősödése és a szállítási költségek esése is támogathat.
Az elemző szerint még az sem zárható ki, hogy az év végére egyes termékek esetében deflációt láthatunk, mint például az élelmiszerek vagy a háztartási gáz- és áramárak esetében, amikor bekerülnek az indexbe a tavalyi magas bázisok.
Virovácz áprilistól még erőteljesebb lassulásra számít a bázishatások következtében. Hangsúlyozta, ha folytatódik a gyenge gazdasági teljesítmény és a belső kereslet zsugorodása, csökken a vállalatok átárazási ereje. Ezzel párhuzamosan lassulhat a havi ütemű infláció, és az előző évi, egyre magasabb bázis miatt egyre dinamikusabban csökkenhet a drágulás tempója, míg végül decemberre 10 százalék alá is süllyedhet a mutató – jelezte az elemző.
