Degeszre keresték magukat a magyarországi cégek a válság alatt – Európában is párját ritkítja az itthoni profitnövekedés
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságTavaly a negyedik negyedévben Magyarországon nőttek a vállalati profitok a harmadik legnagyobb mértékben az EU-ban – derül ki a Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs jelentéséből. Pedig mindenki emlékezhet rá, pont ez az időszak volt az, amikor beütött idehaza a válság: október és december között minden hír arról szólt, hogy mekkora terhet kell viselniük az elszabadult energiaárak, a gazdasági bizonytalanság és az egyre drasztikusabb bérköltségek miatt, sokan már valóságos csődhullámot vizionáltak.
Ehhez képest a munkanélküliségi ráta továbbra is alacsony, bedőlésekről alig hallani, miközben a bérnövekedési ütem is bőven két számjegyű, tehát válságnak alig van nyoma, egyet leszámítva.
Az infláció tavaly szeptember óta folyamatosan 20 százalék fölötti, amiben egyre biztosabb, hogy nem az ár-bér spirál vagy az árstopok, hanem a cégek költségnövekedés fölötti áremelése, azaz a profit húzta infláció játszhatja az egyik főszerepet.
A jegybank szakemberei már tavaly decemberi inflációs jelentésükben felfigyeltek a jelenségre a harmadik negyedév elemzésekor: akkor a szállítás-raktározás területén 84, a feldolgozóiparban 50, de még a válság hatásainak igencsak kitett kereskedelem és turizmus ágazatban is 25 százalékkal emelkedtek egy év alatt a profitráták. Ráadásul ezek az arányok a 2013–2019 közötti, a mainál jelentősen alacsonyabb inflációs környezet átlagánál is magasabbak voltak.
Lényegében most pótolták be az elmúlt évek elmaradt áremeléseit a hazai vállalatok – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki mindezt azzal magyarázta mivel a Covid-járvány előtt robogott a gazdaság, nőttek a bérek, pörgött a belső kereslet, senki volt rákényszerítve, hogy elkezdjen árat emelni, aki egy kicsit is hatékonyabb és ügyesebb volt, az volumenből is tudott profitot növelni.
Ezt a széket rúgta ki alóluk a Covid-válság, egész egyszerűen a torta már nem tudott tovább bővülni
– foglalta össze az elemző, hozzátéve, az új helyzetben, amikor mindenki emelkedő költségekkel szembesült, már lehetett egyből árat emelni, főleg, hogy a korábbi verseny hirtelen megszűnt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az erőteljes belső keresletre és az olcsó finanszírozásra vezette vissza a jelenség okait, szerinte tavaly az év első kilenc hónapjában nem szakadt be a fogyasztás, és vélhetően az is szerepet játszott a drasztikus áremelésekben, hogy minden felmerülő költséget igyekeztek beépíteni az árakba, és az is beszédes, hogy a profitráta gyorsabban nőtt, mint az infláció.
Szerinte idén pont az ellenkezője következhet be a kereslet visszaesése miatt, aki meg akarja tartani a vásárlóját, annak a profitrátájából is le kell adnia. Nagy kérdésnek nevezte, hogy az élelmiszerüzletekben ennek a hatását látjuk-e már, de szerinte az jól látszik, hogy elindult egy verseny, amely az inflációt is lejjebb húzhatja, ami természetszerűen járhat együtt a vállalati profitráták mérséklődésével.
