Megnevezték a magyar gazdaság első számú közellenségét, és már azt is tudjuk, hogyan lehet likvidálni
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz egyensúly helyreállítására törekedni kell, ez azonban nem érhető el egyik napról a másikra, túl nagy sokkhatás lenne a háztartások vagy a vállalatok számára – mondta a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, akit az ikerdeficit leküzdésének esélyeiről kérdeztünk, amiről Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tavaly egy eseményen csak úgy fogalmazott: ez a magyar gazdaság első számú közellensége, amely időközönként újra és újra visszatér, sötét árnyékot vetve a gazdaságra.
És ez az, ami miatt rendszeresen kritizálja Matolcsy György jegybankelnök is a kormányt, mert szerinte az egyik legnagyobb problémánk, hogy 2021-ben letértünk arról az egyensúlyi pályáról, amely 2010 és 2020 között volt jellemző, amikor az alacsony államháztartási hiány többletes folyó fizetési mérleggel párosult.
Bár a jegybankelnöknek kétségtelenül igaza van abban, hogy a Covid utáni évben is túl magas volt a költségvetés hiánya, összevetve a hasonló lengyel adattal, ám mindez nem egyedi jelenség, szerte Európában megugrottak a deficitek a járvány időszakában végrehajtott fiskális stimulusok következtében.
Ha lassan is, de azóta folyamatosan mérséklődik a hiány, a két évvel ezelőtti 7,1 százalék után tavaly 6,2 százalékra , jövőre pedig 2019 után ismét benézhet a 3 százalékos maastrichti kritérium alá. Ami pedig a fizetési mérleget illeti, egyértelműen az energiaszámla felrobbanása okozta a tetemes romlást, maguk a jegybank szakemberei is elismerik, hogy enélkül az áruegyenleg szufficites lenne, tehát túlfogyasztásról vagy túlköltekezésről a legkevésbé sem lehet beszélni. A fizetési hiány az energiaárak lefordulásának köszönhetően a tavalyi 8,1 százalékról idén kvázi megfeleződhet, jövőre pedig a GDP 1 százalékára is mérséklődhet.
Ezzel együtt Regős Gábor szerint nem kis gondot okoz az ikerdeficit, nemcsak rövid, hanem hosszú távon is, a korábban felvett hiteleket egyszer vissza kell fizetni, ráadásul egy válságos időszakban a hitelhez jutás mindig nehezebb, drágább, tehát a normál időszakok egyensúlytalanságának árát ekkor duplán kell megfizetni. Mindenesetre egy ilyen helyzetben a kormány nem tehet mást, mint hogy folyamatosan faragja a költségvetés kiadásait, visszafogja a fogyasztást vagy a beruházásokat az import mérséklése érdekében. Persze ezt sem lehet azonnal.
Ez számottevő és tartós károkat okozna, elég csak visszaemlékezni 2009-re, amikor is egy év alatt 6,4 százalékponttal csökkent a folyó fizetési mérleg hiánya, és a következményeket évekig nyögte a magyar gazdaság
– utalt arra az elemző, hogy a 2010-es évek elején kifejezetten lassú helyreállás volt a jellemző, 2014-ig még a 2 százalékot sem érte el a GDP-bővülés. Épp ezért Regős szerint az ikerdeficit megszüntetése csak több év alatt képzelhető el: várakozásuk szerint idén is mérséklődik a fogyasztás, de nem olyan drasztikus mértékben, hogy az gazdasági visszaesést okozzon. A folyó fizetési mérleg egyenlege legkorábban 2025-ben állhat helyre, de ehhez is az egyes tényezők pozitív alakulására van szükség, például a nettó export érdemi bővülésére – magyarázta a szakember.
