Miért mindig a kiskereskedelmet sújtják? – kifakadt a kereskedelmi szövetség főtitkára a kötelező heti akciók miatt

 – erről beszélt a Világgazdaságnak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) főtitkára, miután a kormány legújabb javaslata értelmében júliustól heti akciókra kötelezik a nagyobb áruházláncokat annak érdekében, hogy minél kiterjedtebbek legyen az árcsökkentések. 

Orbán Viktor egy héttel korábbi szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a márciusi inflációs adatokról azt mondta, hogy ez nagyon kevés, ezért a kormány tovább intézkedéseket tervez. Azt már lehetett tudni, hogy legkésőbb júliustól jön az online árfigyelő rendszer, amelytől a nagyobb transzparencián keresztül a verseny fokozódását és az árak letörését várják, a mostani bejelentés a kiskereskedelmi láncok mellett az iparági szereplőket is meglepetésként érte, főleg az előbbieket, akik eddig sem voltak elragadtatva az ársapkáktól.

Az intézkedésről egyelőre azt lehet tudni, hogy a jelentősebb bevétellel büszkélkedő kiskereskedelmi üzleteknél lesz kötelező az árleszállítás, amelynek keretében a fontosabb élelmiszereket 20 termékkategóriába (például baromfihús, sajt, kenyér, péksütemény, zöldség, gyümölcs) sorolják be annak érdekében, hogy kellően széles termékskálára terjedjen ki a kedvezményes vásárlás lehetősége. Az érintett kiskereskedelmi üzleteknek valamennyi kijelölt termékkategóriából egy-egy szabadon választott árucikket a kötelező árleszállítást megelőző 30 napban tapasztalt legalacsonyabb ellenértéknél legalább 10 százalékkal kell kedvezőbb áron értékesíteniük. 

Neuabuer Katalin szerint mindig az a céljuk, hogy a fogyasztók a legjobb árakon jussanak a termékekhez, de ha megint olyan szabály jön, amelyben a kiskereskedő a saját árrése terhére kell, hogy leárazzon bizonyos termékeket, az önmagában nem csökkenti az inflációt, ami szerinte már bebizonyosodott a hatósági árak esetén is. Épp ezért reménykednek abban, hogy nem olyan szabályozás lesz, mint ársapkák esetén, amikor a kiskereskedelemnek kellett viselnie minden költséget.

– mondta, hozzáfűzve, hogy amikor májusban publikálják a 2022-es eredményadatokat, akkor kell megnézni, hogy melyik ágazat volt nyereségesebb a 2021-esnél. Úgy látja, mindenki a kiskereskedőket okolja az inflációért, pedig ők hozott anyagból dolgoznak, egyedül a beszállítói árakból tudnak kiindulni.

– tette fel a kérdést az MNKSZ vezetője. Arra, hogy miért nem látni továbbra sem a fogyasztói árak látványos csökkenését, Neubauer Katalin azt mondta, hogy a vállalatok továbbra is energiacsapdában van. Ugyan májustól a mikrovállalatok kedvezményesen vételezhetnek energiát, még mindig ott van az a több tíz ezer vállalkozás, amely tavaly év végén horrorárakon kötött szerződést az energiaszolgáltatókkal 1, 2 vagy akár 3 évre. Ez azt jelenti, hogy az összes ilyen vállalkozás erre az időszakra végig versenyképtelen lesz, és amíg ebben nincs változás, addig rendszerszinten sem alakul ki kedvezőbb fogyasztói ár egyik termékkörben sem. A tejtermékek ellenértéke is csak azért esett, mert az európai nyerstej felvásárlási ára csökkent, a többi árucikk esetén viszont már nincsó ilyen mozgatórugó – magyarázta Neubauer Katalin.

– mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke, aki hozzátette, még nem látják, hogy az energiapiac hogyan alakul, és milyen mértékű lesz a költségcsökkenés, de a folyamat beindult, amiben nem más, mint az ukrán gabonadömping játszotta fő szerepet. Egyelőre továbbra is azt látják, hogy Ukrajnából és Lengyelországból is özönlik Magyarországra az import, a tilalom végrehajtása lesz az érdekes, ő sem látja ennek a menetét. Arra a kérdésre, hogy a takarmányúárak csökkenése megjelenik-e a fogyasztói árakban, azt mondta, minden tisztelete a kiskereskedelmi láncoké, de ők a kiskereskedemi árképzést nem ismerik, és azt sem tudják pontosan, hogy azt hogyan kívánják a fogyasztói árakban érvényesíteni.