Június végéig elindulhat az az online árfigyelő adatbázis, amelynek fejlesztéséről még márciusban állapodtak meg kormányzati szervek – erősítette meg a Világgazdaság érdeklődésére a javaslatot kezdeményező Gazdasági Versenyhivatal, miután a rendszer kifejlesztésére közös munkacsoportot állítottak fel a Gazdaságfejlesztési Minisztériummal. A cél egyértelmű, erősíteni a versenyt a boltok között, tudatosabbá tenni a fogyasztót, ami végső soron az árak és az letöréséhez vezet.
A az év kezdete óta láthatóan aktivizálta magát, előbb január 20-án a tej és tejtermékek, majd február 8-án a tartós élelmiszerek piacán kezdett vizsgálódásba, azonban ezek eredményére még várni kell, a hatóság április közepére ígérte az első részeredményeket.
Az adatbázis jelentősen erősíti a transzparenciát, átláthatóvá teszi a különböző árképzési gyakorlatokat, végső soron pedig – a fogyasztók érdekeivel összhangban – hozzájárul a piaci verseny fokozásához és a túlárazás megakadályozásához. Összességében elősegíti, hogy az infláció az év végére egy számjegyűre mérséklődjön
– írták a válaszlevelükben. Hasonló kezdeményezésekre számos példát találni Európában, a minisztérium korábbi közleménye arról számolt be, hogy számos európai ország (pl. osztrák, finn, görög, holland, portugál, román, svéd) versenyhatósága is foglalkozik az mostani élelmiszer-drágulás jelenségével, valamint több uniós tagállam kormánya (Görögország, Németország, Románia) használ valamilyen árfigyelő, árnyilvántartó alkalmazást.
Az irány nem véletlen, részben a verseny hiányával is magyarázható, hogy tavaly áremelési hullám söpört végig gyakorlatilag a teljes gazdaságban, az elmúlt évek elmaradt áremeléseit a cégek egy része így próbálta behozni. Mindenesetre februárban valami biztosan beindult, az Aldi volt az első, amely bejelentette, hogy bizonyos termékek árát csökkenti, azóta pedig hétről hétre jelentkeznek újabb akciókkal a nagyobb láncok.
Az inflációs adatokban eddig csak mérsékelten jelentek meg a kedvező folyamatok, az online adatbázis ezen a helyzeten javíthat, még akkor is, ha egyébként idáig is léteztek hasonló adatbázisok, például az Árukereső vagy a Cashmap szintén listázza a kiskerláncok termékeit. Ezzel együtt nagy kérdés, hogy ezeket mennyire ismerik és használják a fogyasztók, illetve egyáltalán van-e Magyarországon fogyasztói tudatosság. Ha korábban nem is volt, az infláció vélhetően ezen is változtatott.
