Hamarosan jó hírt kaphatnak a hazai sertéságazat szereplői, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) nemrég több vármegyét érintően kezdeményezte az afrikai sertéspestis (ASP) miatt életben lévő korlátozások eltörlését.
A hatóságtól megtudtuk: Bács-Kiskun vármegyében öt, Csongrád-Csanád vármegyében pedig az összes, azaz hét magas kockázatú vadgazdálkodási egység esetében javasolták a kockázati besorolás megszüntetését. Emellett Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében hat, Békés vármegyében pedig 14 fertőzött vadgazdálkodási egység kockázati besorolásának enyhítését kérték.
A Nébih tájékoztatása szerint jelenleg tíz vármegyében igazolt az afrikai sertéspestis jelenléte, emellett három vármegyét érintenek a korlátozások. A járványvédelmi intézkedéseknek köszönhetően azonban máig csupán a vaddisznók között terjed a betegség, házi sertésben nem mutatták ki a vírust.
A hatóság szerint a fertőzött terület csökkenése jelentős előrelépést jelentene a betegséggel folytatott harcban. Bizonyítaná, hogy a védekezésre fordított erőfeszítéseknek van értelmük és eredményük, tehát érdemes kitartóan és következetesen végezni azokat. Nem mellékes az sem, hogy a korlátozások megszüntetésével az érintett területeken működő sertéstelepek és húsüzemek ismét korlátozások nélkül vagy enyhébb feltételekkel forgalmazhatják a terméküket.
A fertőzött területek csökkentéséhez szükséges tanulmányt és annak szakmai megalapozottságát alátámasztó vizsgálati eredményeket megküldtük az Európai Bizottságnak, a brüsszeli szakemberek most értékelik ezeket. A korlátozások feloldása ezt követően várható – mutatott rá lapunknak küldött válaszában a Nébih.
Bár a hazai házisertés-állományban nem jelent meg a betegség, az ASP miatt szigorú korlátozások vonatkoznak az állattartókra és a feldolgozókra egyaránt. Az uniós jogszabályok, ha korlátozott mértékben is, de lehetőséget adnak a fertőzött területen nevelt sertések, sertésből előállított termékek EU-n belüli forgalmazására. A harmadik országok ugyanakkor különböző mértékben, kétoldalú egyezmények, előírások alapján tiltják, korlátozzák vagy éppen engedélyezik a sertéstermékek kereskedelmét.
Japánnal a betegséggel érintett uniós országok közül elsőnek hazánknak sikerült regionalizációs megállapodást kötnie a sertéstermékek forgalmazására. Ugyanilyen megállapodás van folyamatban Dél-Koreával, és hamarosan az ukrán piac is elérhetővé válhat. A hatóság szakemberei már várják az ukrán delegáció látogatását.
Az afrikai sertéspestis évek óta súlyosan fenyegeti a hazai sertésállományt. A betegség 2018-ban és 2019-ben rendkívül gyorsan terjedt az országban, nyolc vármegyében mutatták ki a vírust. Ezt követően a szigorú járványvédelmi intézkedések alkalmazásával sikerült lassítani a járvány terjedését, és 2020-ban és 2021-ben már csak egy-egy újabb vármegyével bővült a fertőzött terület. A Nébih szerint nagy eredmény, hogy 2022-ben egyetlen további vármegyében sem igazolták a vírust, és a fertőzött területet sem kellett növelni. A vírus kizárólag a már régebben meghatározott fertőzött területen terjedt, ott mutattak ki újabb pozitív eseteket.
Közel nyolcvanéves mélyponton a magyar sertésállományHosszabb távon Magyarországon folyamatos a sertésállomány csökkenése, utoljára 1946-ban volt olyan alacsony, mint a KSH által mért decemberi, kevesebb mint 2,6 milliós – mondta a Világgazdaságnak Oláh Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtanácsosa. Ez éves alapon 6,2 százalékos leépülés, némileg magasabb az 5 százalékos átlagánál. A sertésállomány fogyása a nagy sertéstartó tagállamokban, Spanyolországban, Németországban és Lengyelországban is jellemző, az előbbi kettőben 3, illetve több mint 9 százalékkal tartottak kevesebb disznót. Nemcsak a sertések, hanem a hizlalók száma is apad, a KSH szerint tavaly 17 százalékkal lettek kevesebben, de Oláh Endre szerint az kérdés, hogy ez az adat pontosan kiket takar, vagyis milyen sertéslétszámtól számít valaki sertéstartónak. Az elmúlt évek agrárcenzusai ugyanakkor jó kapaszkodót nyújtanak a termelői létszám alakulásának vizsgálatában, ezekből pedig az derül ki, hogy tíz év alatt a harmadára, vagyis a 2010-es 147 ezerről 2020-ra 48 ezerre csökkent a legalább egy sertést tartók száma. Azóta ez a szám is jóval alacsonyabb lehet, mert a 2021-ben egész biztosan sokan abbahagyták. |
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Nagy Norbert/Fejér Megyei Hírlap)
