Nagymértékben visszaesik az EU sertéságazata, de nagyok az országonkénti eltérések. Tavaly decemberben az Európai Unióban a sertésállomány 141,57 millió egyedből állt, 4,32 ezerrel elmaradva az egy évvel korábbitól.
Az uniós sertéságazat válságos helyzetét főként az afrikai sertéspestis, a Covid–19, valamint az elmúlt hónapok drasztikus takarmány- és energiaköltség-növekedése okozza
– derül ki az Európai Bizottság sertéspiaci jelentéséből. További visszaesést vetít előre, hogy az anyakocák száma Európában 4,6 százalékkal esett, vagyis nagyobb arányban az összes házisertés számának 3 százalékos csökkenésénél.
A bizottsági helyzetkép szerint Magyarországon 2021 decemberében 2,726 millió házisertés volt, 4,4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Spanyolország kivételével esett a hizlalt sertések száma a jelentősebb sertéstartó tagállamokban is, Németországban és Lengyelországban például jóval nagyobb mértékben, mint Magyarországon: 9,4, illetve 12,7 százalékkal. Lengyelország tenyészkoca-állománya ezenfelül drámaian, 20,6 százalékkal zsugorodott, de Németországé is jobban a magyarországi 6,1 százaléknál, azaz 8,5 százalékkal.
Persze számottevő a hazai visszaesés is, ám az, hogy kisebb az uniós sertésszámrangsorban második Németországénál és a hatodik Lengyelországénál, az annak is köszönhető a szakértők szerint, hogy az uniós válságtámogatásért másokkal együtt hiába lobbizó magyar kormány extra juttatásokkal segítette a sertéstartókat. Az agrártárca legutóbb 4 milliárd forint rendkívüli támogatást hirdetett meg a kocatartóknak, ami az előzetes kalkulációk szerint kocánként 20 ezer forint lenne.
Ha azonban valóban ez lesz az egyedenkénti támogatási plafon, akkor nem használják ki teljesen a keretet, mivel a KSH decemberben 156,9 ezer anyakocát számolt, és az EB anyagában is ez a 157 ezerre kerekített adat szerepel. A sertéságazat támogatása tavaly is prioritás volt.
Ezt jelzi, a tárca az eredetileg 16,8 milliárd forintos állatjóléti támogatási keretet 4,7 milliárd forinttal megemelte, az idén pedig 21,5 milliárd forintot biztosít erre a célra,
ezenkívül támogatást hirdetett az állattartó telepek hatékonyságának növelésére, és százszázalékos kamattámogatást ad a hitelekhez. Mindemellett finanszírozta
a hazai sertéshús fogyasztását ösztönző kampányokat is.
Bár időközben elindult felfelé a sertés felvásárlási ára – jelentésében 22–27,9 százalékos uniós szintű havi áremelkedésről ír a bizottság –, de például a hazai árakat meghatározó németországi jegyzés február 10. és március 16. között több mint 54 százalékkal emelkedett. Ez a szakértők szerint önmagában nem oldja meg a sertéstartók gondjait az elmúlt időszak veszteségei és amiatt sem, hogy egy ilyen hektikus piacon lehetetlen a tervezés, a magasba szökő élősertés-árak pedig most a feldolgozókat hozták nehéz helyzetbe.
