Végkiárusítás Budapesten: elfogyott a főváros pénze – kastély, villa és toronyház is kalapács alatt

Budakeszi úti és második kerületi villa, zuglói iskolaépület és újbudai toronyház – egyebek mellett ezeket az ingatlanokat is eladja a budapesti városvezetés. Erről még februárban született döntés, akkor egy lista is készült az árverezésre kijelölt tételekről. Ez nyilvánosan elérhető, és az derül ki belőle, hogy összesen 61 ingatlanon adna túl a főváros, amiből nettó 18,157 milliárd forint bevételt remél.

Miért van szükség a budapesti ingatlanok eladására?

A rövid válasz a kérdésre, hogy azért, mert a főváros szerint egyszerűen elfogyott Budapest pénze. A témában Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes nyilatkozott a Világgazdaságnak. Azt mondta, hogy Budapest havi átlagos működési kiadása 25,7 milliárd forint, csak a közösségi közlekedésre 12,7 milliárd megy el, kamatokra pedig 2,1 milliárd. A fővárosi önkormányzat folyószámlája január 22. óta március 14-ig (ekkor érkezett meg az iparűzési előlege) folyamatosan negatívban állt, egy adott pillanatban a mínusz 19 milliárdot is elérte. Ugyanakkor az is tény, hogy Budapestnek tetemes bevétele származik az iparűzési adóból. Márciusban 79,2 milliárd forint érkezett be, ami éves bázison nagyjából 30 százalékos növekedés: 2022 márciusában még 61,5 milliárd forint folyt be ipaelőlegből. 

ami egyébként szintén jókora növekedést jósol 2022-höz viszonyítva. A múlt évben az előzetes adat szerint 196 milliárd forint volt ezen a soron. Tehát egy év leforgása alatt mintegy 76 milliárd forintnyi pluszt remél a városvezetés

Ezzel együtt is a 2020 elején, még az előző városvezetés által örökül hagyott fővárosi tartalékok teljes egészében lenullázódtak mostanra. Pedig sok pénzről volt szó, nagyjából 200 milliárdról. Kiss Ambrus szerint a forrásokat három tétel emésztette fel 2020 és 2022 között. A közösségi közlekedés Covid miatt bezuhant jegyárbevételének a kipótlása 81 milliárd forintba került, Budapest szolidaritási hozzájárulása 61 milliárd többletet jelentett, végül pedig 45 milliárd forintot vitt el a bérpolitikai megállapodás a fővárosi tulajdonú cégeknél. Mindez pedig ahhoz vezetett, hogy Budapest működése legfeljebb néhány hónapra tervezhető előre, a kifizetéseket pedig az aktuális likviditási helyzethez kell igazítani. Ez a helyzet egyértelműen nem tartható fenn, a főváros így hozzányúl az ingatlanvagyonához.

Milyen ingatlanokat ad el Budapest?

A listát átvizsgálva a legértékesebb tétel a XI. kerületi Rimaszombati út 2. szám alatt található ingatlan, amelynek az értékét 8 milliárdra teszik. A szakértői kommentár szerint ennek az eladása teljességgel biztosra vehető, és már érdeklődés is érkezett rá. Az épület eladási hirdetése az Ingatlan.com-on is elérhető. Itt azt írják, hogy a közel 28 ezer négyzetméter területű fejlesztési ingatlan korábban oktatási célokat szolgált. A rajta fekvő épület alapterülete több mint 14 ezer négyzetméter. A Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ (BFVK) nyilvános, kétfordulós pályázat útján adna túl rajta. Kifejezetten értékes vagyonelemről van szó, mivel a hatályos kerületi építési szabályzat szerint az ingatlan a Vt-M-XI-04 építési övezetbe sorolt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ipari vagy logisztikai rendeltetések kivételével bármilyen más funkció megvalósítható.

A kijelölt ingatlanok között zömében telkek és telekrészek szerepelnek Budapest-szerte, de például van egy egykori iskolaépület is a IX. kerületi Gyáli úton 1,266 milliárd forintért. Igaz, ennek értékesítési valószínűségét a főváros maga is csak 35 százalékra taksálja, pedig erre is jelentkezett vevő. Érdekes tétel még a Budakeszi úton lévő villaépület 988 millióért (50 százalékos sansszal az adásvételre), amire jött is érdeklődés, ahogy a II. kerületi Kavics utca villaépületére is 381 millióért. 

Nem is akármilyenek: Kéthelyen és Szőlősgyörkön is árulnak egy-egy kastélyt 223 és 327 millió forintért. Ezekre is van érdeklődés.

Mennyi pénzt kaphat Budapest ténylegesen az ingatlanokért?

Összességében elmondható, hogy a 61 tétel közül több ingatlan magas értéket képvisel, ám azt is hozzá kell tenni, hogy ezek állaga sokszor leromlott. Mindez pedig azt eredményezi, hogy a remélt 18 milliárdos bevétel aligha valósul meg. A kimutatások szerint a realitás az, hogy az összes tétel körülbelül fele-harmada találhat gazdára. Az ezekért kapott összeg ténylegesen valahol 13 milliárd forintnál megáll. Kérdés, hogy ezzel mennyire kerül ki a vízből Budapest normál működésének finanszírozása, hiszen ez egy félhavi kiadását se fedezi a fővárosnak.