A 2023-as év első három hónapjában a nemzetgazdasági beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévhez képest 1,0 százalékkal nőtt. Ezen belül az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 1,6 százalékkal zsugorodott, míg a gép- és berendezésberuházásoké 5,9 százalékkal bővült – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal kedden közzétett gyorsjelentéséből.
Az első negyedévben, 2022 azonos időszakához viszonyítva a beruházási tevékenység volumene 2,8 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a teljesítményérték mintegy hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,5 százalékkal esett vissza, ugyanakkor a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké 5,3 százalékkal emelkedett.
Ez utóbbi adat főként az gépek és járművek majdnem 10 százalékos volumennövekedésének tudható be.
A beruházási teljesítmény 51 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene 7,9 százalékkal csökkent, ugyanakkor a beruházások 11 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 2,3 százalékkal haladták meg a bázisidőszaki szintet.
Habár a beruházások összességében csökkentek, hét nemzetgazdasági ágban is emelkedett a teljesítményérték.
A legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései az idei első negyedévében az előző negyedévek két számjegyű bővülésénél visszafogottabb mértékben emelkedtek (7,3 százalék).
A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás élénkülése játszotta a központi szerepet a növekedésben, ugyanakkor a legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártásban a beruházások volumene némileg elmaradt a tavalyitól, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. Bővülés jellemezte továbbá az elektronikai ipar, a gyógyszergyártás, valamint az egyéb feldolgozóipar alágak fejlesztéseit is.
A nemzetgazdaság fejlesztéseinek 23 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 1,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit. A volumenváltozást két ellentétes irányú folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk kulturális és irodaház-építési projektek lezárulását a tárgyidőszaki ingatlanfelújítások (főként energetikai korszerűsítések) nagyfokú növekedése ellensúlyozta.
A szállítás, raktározás volumene 2,3, a pedig 4,7 százalékkal esett vissza. A közigazgatás nemzetgazdasági ág fejlesztése igen jelentős mértékben, 34 százalékkal esett vissza.
A mezőgazdaság esetén fordulat következett be, a szektor beruházási teljesítménye az előző két negyedév egy számjegyű csökkenése után 7,0 százalékkal nőtt, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók növelték az import-, valamint a belföldi gép és járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat.
Forrásteremtéssel serkentenék a beruházásokat
„Annak érdekében, hogy Magyarország gazdasági felzárkózása folytatódjon, valamint hazánk 2023-ban kivédje a recessziót, és 1,5 százalékos GDP-növekedést érjen el, tovább kell erősíteni a beruházás- és exportalapú gazdaságpolitikát” – értékelte a KSH beruházásokról szóló jelentésének friss adatait Lóga Máté gazdaságfejlesztésért felelős államtitkár.
Hozzátette, hogy ezt a célt szolgálja a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, a Baross Gábor Tőkeprogram és a Széchenyi Kártya Program, amelyek több mint 3100 milliárd forintnyi likviditást tesznek elérhetővé a vállalkozások számára, így a kamatstoppal együtt mintegy 2 százalékponttal járulnak hozzá a gazdaság bővüléséhez.
Az épületberuházások értéke nőtt a legjobban az élelmiszeriparbanKevesebb hitelt használtak fel az élelmiszeripari vállalkozások a beruházásaikhoz, amelyek értéke tavaly folyó áron mindössze kilenc százalékkal lett magasabb. |
