Az elemzők azt követően értékelték az adatokat, hogy a kedden nyilvánosságra hozott előzetes adatok alapján a magyar az első negyedévben a szezonálisan, valamint a naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint az egy évvel korábbihoz képest 1,1, a múlt év utolsó három hónapjához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal csökkent.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője is úgy értékelte a friss adatokat, amelyek nem okoztak meglepetést, hiszen az ipari termelés volumene az idei első negyedévben 3,1 százalékkal csökkent éves szinten, míg az építőipar esetén a visszaesés mértéke 9,2 százalék volt. Németh úgy véli, bár részletesebb adatok később várhatók,
a termelési oldalon feltehetőleg gyengén muzsikált a raktározás és a szállítás, miközben a szolgáltatások és a tavaly nagyon rosszul szereplő mezőgazdaság kedvezően befolyásolhatta a GDP alakulását.
Az adatokat a felhasználási oldalról vizsgálva a szakember felhívta a figyelmet, miszerint a kiskereskedelmi forgalom zsugorodásából arra következtethetünk, hogy a lakossági fogyasztás kedvezőtlenül hathatott az első negyedéves adatokra, főként a reálbérek csökkenése miatt. Az uniós források hiánya és a magas kamatok miatt visszafogott beruházási kedv pedig ezen a téren is hanyatlást hozhatott. A GDP keresleti oldalán
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza ugyanakkor úgy gondolja, az adatok a várakozásoknál lényegesen jobbak, amit a termelési oldalon a szolgáltatások irányából érkező kedvező hatásnak köszönhetünk. Az elemző rámutatott a KSH közleményében kiemelt egészségügyre, ahol elsősorban a magánegészségügy előretörése okozhatott növekedést.
Felhasználási oldalon Regős szerint is a nettó export kedvező hatása ellensúlyozta a visszaeső fogyasztást és beruházásokat.
Virovácz Péter, az ING vezető közgazdásza eközben azt mondta, hogy bár a negyedéves alapin 0,2 százalékos visszaesés a piaci konszenzusnál kedvezőbb, az előző negyedéveket érintően a KSH negatív revíziót hajtott végre, így az a szezonálisan kiigazított adatsor, amelyből a negyedéves növekedési ütem számolódik, jelentős változáson ment keresztül.
A közgazdász arról is beszélt – mivel a hivatal részletes adatokat nem közölt –, hogy csak annyit tudhatunk, hogy a 0,9 százalékos éves bázisú visszaeséshez leginkább az ipar járult hozzá, ami nem meglepetés, hiszen ez már a havi adatokból is látszott. Hozzátette, hogy a KSH által jelzett örvendetes mezőgazdasági teljesítmény inkább csak technikai, mintsem valós gazdasági, mivel a mezőgazdasági szezon nyáron kezdődik.
Virovácz közölte, érdemi meglepetést jelent a szolgáltatások teljesítményének bővülése, miközben
az egészségügy kiemelése gyanakvásra adhat okot, miután nem húzóágazatól beszélünk. A szegmens kiemelése arra utalhat, hogy a fontosabb területek a szolgáltató szektoron belül sem tudtak érdemi teljesítményt hozni.
Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője szerint az adatok kedvezőnek tekinthetők, mivel az ipar, az építőipar és a kiskereskedelem teljesítménye nagymértékben csökkent az első negyedévben, amit a várakozásoknál válságállóbbnak bizonyuló szolgáltató szektor teljesítménye ellensúlyozott.
A szakember állítja, hogy a mezőgazdaság kilátásait javítja a tavalyinál egyelőre jóval csapadékosabb időjárás, ami miatt a szektor az elmúlt év kirívóan alacsony bázisához képest igen nagy mértékű javulást mutathat.
A jövőre tekintve Németh szerint kérdés, hogy a második negyedévben képes lesz-e a gazdaság növekedni az előzőhöz képest,
a harmadik negyedévtől várható inkább fejlődés, amikor már a bázishatás miatt az éves adatok is kedvezők lehetnek.
Az idén azonban összességében stagnálás várható.
Regős ennél optimistább, ám abban egyetért, hogy kérdéses, a második negyedévben a gazdaság ki tud-e kerülni a technikai recesszióból és meg tud-e indulni a növekedési pálya felé. Arra következtet a friss adatokból, hogy a gazdaság az idei év egészét tekintve elkerüli a recessziót, és továbbra sem tartja elérhetetlennek a korábbi, az idei év egészét tekintve 0,8 százalékos növekedést.
Virovácz úgy véli, érdemi belső növekedésre a második negyedévben sem számíthatunk, így már a negyedéves alapú stagnálást is meglepetésnek értékelné. A közgazdász szerint 50 százalék az esélye annak, hogy kijön-e a gazdaság a technikai recesszióból a harmadik negyedév előtt vagy sem. Az idén 0,2, jövőre 3 százalékos bővülésre számít.
Suppan
a második negyedévtől a fűtési szezon végének és a visszaeső energiaáraknak köszönhetően jelentősebb fordulatra számít.
Úgy gondolja, a magyar gazdaság már túljutott a mélyponton, a második negyedévben pedig véget érhet a technikai A növekedés visszatérésére utalhat az ipari rendelésállomány bővülése és az új feldolgozóipari kapacitások, emellett a mezőgazdaság is támogathatja a növekedést a tavalyi alacsony bázis miatt.
A fogyasztást visszahúzó reálbércsökkenés enyhülhet az mérséklődésével az MBH vezető elemzője szerint, így az év végén a fogyasztás kisebb bővülése sem zárható ki. A magas kamatok és az állami/uniós beruházások visszaesése miatt gyengélkedő beruházásokat részben az FDI ellensúlyozhatja. Összességében azonban a növekedést az idén az export és a készletek alakulása húzhatja felfelé, a bővülés üteme 1 százalék lehet idén, amit a következő években ismét dinamikus emelkedés követhet.
