Éves és havi alapon is visszaeshetett a gazdaság kibocsátása az első negyedévben, a Világgazdaság által megkérdezett szakértők konszenzusa szerint az év első három hónapjában a az előző évhez képest 1,1 százalékkal, negyedéves bázison 0,9 százalékkal csökkenhetett, ezzel tehát továbbra is technikai recesszióban maradhatott a magyar gazdaság. Ugyanakkor az idei év egészében még elkerülhetjük a visszaesést, a szakértők 0,7 százalékos bővülést jósolnak átlagban a Központi Statisztikai Hivatal keddi adatközlését megelőzően.
„A tavalyi év második fél éve után az idei első negyedévben is a reál-GDP csökkenésével számolunk” – mondta a Világgazdaság érdeklődésére Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hozzátéve, hogy immár nem csupán negyedéves, de éves bázison is visszaesést láthatunk majd az adatokban. Megjegyezte, hogy a negyedéves növekedési ütemeket illetően meglehetősen nagy revíziókra lehet számítani, ezért nem lenne meglepve, ha a konszenzustól érdemben eltérő adatokat közölne a KSH.
– figyelmeztetett az elemző.
Nem lesz előkelő helyen a magyar növekedés az uniós rangsorban
„Technikai recesszióban maradhatott a magyar gazdaság, mivel az ipar közel 3 százalékkal, a kiskereskedelmi forgalom volumene pedig 3,5 százalékkal csökkent az előző negyedévhez képest, s várhatóan az építőipar visszaesése is meghaladta a 3 százalékot” – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. Az előző három hónaphoz viszonyítva a vendéglátás és a turizmus mellett a többi szolgáltatói ágazat szintén lassulást mutathatott szerinte. A felhasználási oldalon a beruházások és a fogyasztás visszaesése mélyülhetett, ezzel szemben a külkereskedelem és a készletek pozitívan járulhattak hozzá a GDP növekedéséhez.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője szerint a növekedési adat vélhetően az uniós rangsorban sem lesz előkelő helyen, ami nem meglepő az egyes gazdasági ágak teljesítményét látva.
A részadatok alapján a legnagyobb csalódást vélhetően az ipar teljesítménye okozhatja, hiszen itt a magas rendelésállomány és a beruházások nyomán lehetőség lett volna az érdemi növekedésre. A fogyasztás mérséklődése ugyanakkor nem fog meglepetést okozni: itt egyrészt tudjuk, hogy nagyon magas bázisról indultunk a tavalyi év első negyedévét jellemző kormányzati transzferek miatt, másrészt pedig a magas a reálbérek csökkenéséhez vezetett
– magyarázta az elemző. A beruházásokat szerinte a magas kamatok mellett az állami beruházások elhalasztása és az uniós források csúszása is visszafogja, bár itt a visszaesést némileg mérséklik a kedvezményes kormányzati hitelprogramok. Felhasználási oldalról egyedül a nettó exportban bízhatunk, amely pozitívan járulhatott hozzá a növekedéshez, hiszen a fogyasztás és a beruházás csökkenése visszafogja az importot – tette hozzá.
A legrosszabb forgatókönyv
Az elemzők közül a legpesszimistább Matheika Zoltán, a Kopint Tárki vezető kutatója, aki éves szinten 4, 1 százalékos visszaesést vár, szerinte a meredeken csökkenő reálkeresetek miatt a háztartások fogyasztási kiadásai a jelek szerint erőteljesen visszaestek az év első felében, különösen az első negyedévben. Eközben a belföldi piacra orientálódó cégek körében a zsugorodó hazai kereslet és a drágább finanszírozás várhatóan az év nagy részében visszafogja a beruházási kedvet, és az állami beruházások visszaesése is folytatódik. „Az elérhető adatok azt sejtetik, hogy – főként a visszafogott miatt – a nettó pozitívan és érdemben hozzájárult a növekedéshez az első negyedévben, ám a hozzájárulás mértéke bizonytalan. Főleg ez utóbbi tényező jelenthet némi felfelé mutató kockázatot az első negyedévi növekedési prognózisunkat illetően” – hívta fel rá a figyelmet a szakértő.
Az uniós forrásokon múlhat az idei növekedés
Regős szerint a következő negyedévekben várhatóan már a mostaninál kedvezőbb adatokat láthatunk, az infláció mérséklődése egyrészt segíteni tudja a fogyasztás újraindulását, másrészt pedig a monetáris politika lazításán keresztül a beruházások is élénkülhetnek. Az ipari termelés fokozódását a korábbi beruházások segíthetik elő, míg a szolgáltatásokon belül a turizmus járulhat hozzá a növekedéshez. Ugyanakkor
kritikus kérdés lesz az uniós források beérkezése, az ezzel kapcsolatos bizonytalanság befolyásolja leginkább az idei várakozásokat,
azonban az év egészét tekintve a recessziót vélhetően sikerül elkerülni – csak az nem mindegy, mennyire.
Lassan jöhet a fordulat, fokozatos lehet a kilábalás
Virovácz szerint az infláció fékeződése visszahozhatja a vásárlóerő újbóli növekedését, de csak az utolsó negyedévben, így 2023 egészében 0,2 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, vagyis lényegében stagnálásról beszélhetünk. Szerinte az év második felében reális esély van arra, hogy a technikai recessziót maga mögött hagyja a magyar gazdaság, és meginduljon egy lassú kilábalás.
Összességében az idei évet nem tesszük ki az ablakba, nehéz év lesz
– jegyezte meg a szakember. Ráadásul úgy tűnik, hogy a költségvetési stabilitás megőrzése érdekében is lesz még teendője a kormányzatnak, ami megint csak inkább a negatív kockázatokat emeli a növekedési kilátások tekintetében.
