„Ahogyan május 1-jével megalakult Magyarország második legnagyobb, tisztán magyar tulajdonú bankja, amely jelentős lépést tett a nagybankká válás folyamatában, ugyanígy tesz most jelentős lépést a társadalmi felelősségvállalás területén” – mondta Barna Zsolt, az MBH Bank elnök-vezérigazgatója az Ökumenikus segélyszervezettel kötendő együttműködési megállapodás aláírásakor.
Hozzátette:
a stratégiai megállapodás három évre szóló együttműködést takar, és nem minden előzmény nélküli, hiszen már az elődbankok is együttműködtek a segélyszervezettel.
Kitért rá, hogy évente különböző célokat határoznak meg, idén három területre fókuszának, egyik a pénzügyi tudatosság fejlesztése, ami a bank stratégiájában is fontos, másfelől krízistámogatás (ez élelmiszer, gyógyszercsomagok eljuttatását takarja leginkább), harmadrészt a mostani hatásait enyhítendő tanácsadási tevékenységgel – ez utóbbi keretében eszközvásárlással is – segítik a rászorulókat. E tevékenységekre százmillió forintos keretösszeg jut.
Az MBH Bank szerepvállalása tudatos, hiszen mintegy kétmillió lakossági és vállalati ügyfele van, a legtöbb fiókkal rendelkezik Magyarországon, és több mint kilencezer munkavállalót foglalkoztat. Összesített mérlegfőösszege meghaladja a 10 600 milliárd forintot, a nálunk elhelyezett betétállomány pedig a 6500-at.
Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke példamutatónak nevezte az együttműködést, kiemelve, hogy a bank legelső üzenetei között a társadalmi tudatosság szerepel, az összefogás mögött pedig emberi döntés van.
Az intézményükbe évente 60-70 ezer kérés fut be, jelentős részét tudják is teljesíteni, támogatni. Ezzel az együttműködéssel a lehetőségek megsokszorozódnak, egy segélyszervezet pedig akkor tud a leghatékonyabb lenni, ha komoly támogatói köre van
– mutatott rá, hozzátéve, hogy a megelőzésre és a fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt fektetnek.
Rácsok Balázs, az Ökumenikus Segélyszervezet szociális igazgatója szerint a boldoguláshoz reziliencia, azaz rugalmas ellenálló képesség szükséges, a kialakult problémák esetén mindig fel kell tennünk a kérdést, mi magunk mit tudunk tenni. A program jelentőségének megértéséhez vissza kell ugranunk egy évet az orosz–ukrán háború kezdetéig, amikor is az elszabaduló energiaárak miatt újabb célcsoportok kerültek a szervezet látókörébe. A program tartalmát illetően hangsúlyozta, önmagában csak a segély nem jó megoldás. Amikor például valaki nem tudja kiváltani a gyógyszerét, vagy magas a rezsiszámlája, a szakemberek az előzményeket is feltérképezik, így kerül képbe a tudatos tervezés, az anyagi keretek felmérése, az együttműködés részét pénzügyi tanácsadás is képezi – utalt vissza rá.
A fenntartható segítségnyújtás keretében szintén vizsgálják az előzményeket, kiderülhet például, hogy egyetlen helyiséget fűtenek hősugárzóval, ilyenkor nem a villanyszámlák átvállalása, hanem ehelyett például klímatelepítés jelentheti a hosszú távú megoldást.
Ugyanez a szemlélet szükséges akkor, amikor 30-50 éves hűtők, fagyasztók javíttatásában kérnek segítséget, ezek fogyasztása miatt sokszor célszerűbb új gépek vásárlását támogatni. Ahhoz, hogy a szemléletformálás igazán hatékony legyen, a segélyszervezet munkatársait is továbbképzik.
