Benyújtotta az Országgyűlésnek Varga Mihály pénzügyminiszter a jövő évi költségvetést, az erről szóló törvényjavaslat kedd délelőtt megjelent a parlament honlapján.
A tárcavezető azt írta a közösségi oldalán, hogy háborús időkben olyan költségvetésre van szüksége Magyarországnak, amely garantálja hazánk biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést.
A jövő évi büdzsé egy védelmi költségvetés
– fogalmazott a miniszter. A Költségvetési Tanács (KT) már a múlt héten véleményezte a dokumentumot, amelyre ugyan áldását adta, ám több kockázatra is figyelmeztetett, amelyek komolyt veszélyt jelentenek a kormány terveire.
A törvényjavaslatból ezzel együtt jól látszik, hogy a kabinet jelentős lépést tenne a szigorú költségvetési fegyelem irányába, kis szerencsével pedig 2024 végére teljesítheti az euró bevezetésének feltételeit.
A KT elnöke egy eseményen nemrégiben arról beszélt, hogy Magyarország jövő év végére a közös uniós fizetőeszköz feltételeinek eleget tehet.
Így látja a jövő évet a kormány
A törvényjavaslat a 4,0 százalékos bővülésére alapozza a 2024. évi központi költségvetést, amelynek a hiánya 2019 után először kerülhet ismét a 3 százalékos maastrichti kritérium alá. Összegszerűen 2514 milliárd forintban határozta meg az éves deficit mértékét, ami a GDP arányában 2,9 százalékos hiány. Bár a KT szerint a deficitcél teljesülését rengeteg kockázat övezi, sőt, nem zárja ki, hogy további intézkedésekre lesz szükség, államadósság esetén nagyobb magabiztossággal állítja, hogy tovább mérséklődhet: a kabinet itt a 2023 végi 69,7 százalék után 2024 végére 66,7 százalékos bruttó adósságrátával kalkulál.
A növekedés forrása a csökkenő inflációval együtt visszatérő reálbér-növekedés lehet: a 6 százalékos fogyasztói árindexnek köszönhetően a fogyasztás volumene 2,8 százalékkal bővülhet.
Szintén bővülhet a bruttó állóeszköz-felhalmozás, 3,7 százalékkal, bár itt is a bizonytalanságokat emelte ki a KT az állami beruházási stop, illetve a magánberuházások visszaesése miatt.
Ugyanakkor továbbra is erőteljes marad a bérdinamika, igaz, nem olyan mértékben, mint az idén vagy tavaly: a versenyszektorban 10,7, a költségvetési szférában pedig 8,9 százalékos bruttó és nettó átlagkereset-emelkedéssel számol a tervezet. A foglalkoztatotti létszám mérsékelt bővülése jelzi, hogy a gazdaság munkaerő-tartaléka kimerülőben, így alapvetően a munkatermelékenység 3,6 százalékos javulására épít a tervezet.
Elkezdi kivezetni a kormány a különadókat
A központi alrendszer összes bevételi előirányzata 38 912,3 milliárd forint, ebből a legnagyobb tétel az általános forgalmi amelyből 8574 milliárdnyi befizetést vár a Pénzügyminisztérium, 588 milliárddal többet, mint az idei módosított előirányzat. A személyi jövedelemadó szintén meghatározó súlyú bevétel, az előirányzata 4475,8 milliárd forint, 10,2 százalékkal, összegében 415,3 milliárddal magasabb az idei előirányzatnál.
Úgy tűnik, hogy a kormány tényleg elkezdi kivezetni a különadókat, amelyekből 540 milliárd forinttal kevesebbet tervezett be a jövő évi költségvetésbe, bár így is a Moltól, a bankoktól, a biztosítóktól, a légitársaságoktól és a távközlési szektortól mintegy 1600 milliárd forint befizetésre számít.
Arányaiban a legnagyobb mértékben a gyógyszergyártói adó előirányzata csökken, 90 milliárddal 34 milliárd forintra.
A központi alrendszer szociális hozzájárulási adóból és a járulékokból származó bevételének előirányzata 7968,9 milliárd forint, amely 10,1 százalékkal (összegében 731,8 milliárd forinttal) magasabb, mint az előző évi várható teljesítés. Ebből a Nyugdíjbiztosítási Alapot illető rész 5424,3 milliárd, az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész 2152,5 milliárd, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot illető rész 392,1 milliárd forint.
Megfeleződik a rezsivédelmi alap, maradnak a jóléti kiadások
Továbbra is meghatározó a rezsivédelmi alap, amelynek az előirányzata 1361,2 forint, ugyanakkor jelentősen, 1218 milliárddal lesz kisebb, mint az idén. Ezzel szemben a honvédelmi alap kiadásai másfélszeresére növekednek, az idei előirányzathoz képest 467 milliárd forinttal több jut honvédelmi feladatokra, egészen pontosan 1309 milliárd.
Jövőre több mint 6000 milliárd forint jut nyugellátáshoz kapcsolódó kiadásokra (közel 500 milliárddal több, mint az idén), ebből 4521 milliárd öregségi nyugdíjra, 449 milliárd 13. havi nyugdíjra, a Nők 40 programra pedig 467 milliárd.
Az Egészségügyi Alap kiadásain belül a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás 2024-re tervezett kiadási előirányzata 258,8 milliárd forint, amely 0,4 százalékkal (1,1 milliárddal) haladja meg a 2023. évi módosított előirányzatot. Az alacsony növekményt szervezeti változás indokolhatja, mivel 2023 folyamán az önkormányzati hatáskörben lévő ügyeleti ellátás átkerül a mentőszolgálatokhoz, azonban erre az indoklásban információ nem áll rendelkezésre.
Gyógyító-megelőző ellátás alcímen egyik legnagyobb kiadási előirányzata az összevont szakellátás előirányzata, amelynek keretében a járó- és fekvőbeteg-szakellátás finanszírozása történik. Jövőre 903,6 milliárdos előirányzatot terveztek ezen a jogcímen, amely 24,5 milliárddal (2,6 százalékkal) kevesebb, mint a bázis-előirányzat.
Uniós forrásokból 2024-ban 2479,8 milliárd forintra számít a tervezet. Az európai uniós fejlesztési költségvetés kiadási előirányzata ezzel szemben 3605,8 milliárd. A különbözet a tagállami társfinanszírozás (önrész), valamint a költségvetés által kifizetett előlegek összege. Az összes kiadás legnagyobb hányada – közel 51 százaléka – már a 2021–2027-es operatív programjaihoz kapcsolódik.
