A háború és a szankciós politika miatt fokozódó több területen behatárolja a magyar kormány lehetőségeit is. Ennek következménye, hogy nem lehet egy ideig folytatni az Otthonfelújítás támogatási programot sem. Érdemes azonban áttekinteni, hogy az említett kezdeményezés milyen jelentős eredményeket hozott.
A programban való részvételre 2021 és 2022 folyamán volt lehetőség. A fő célja az volt, hogy javítsa a gyermeket nevelő családok lakhatási körülményeit és ezzel összefüggésben a hazai lakásállomány minőségét, állapotát. A kormány legfrissebb konvergenciaprogramja emlékeztet: a családok a lakásfelújítási költségeik felét legfeljebb hárommillió forintig visszaigényelhették. A támogatás összegében ötven-ötven százalékban szerepelhetett az anyagköltség és a munkadíj. Elszámoltathatók voltak kültéri és beltéri munkák egyaránt, az összegyűjtött számlákat pedig a munka befejezését követően hatvan napon belül kellett eljuttatni a Magyar Államkincstárhoz. Azoknak a családoknak, amelyek szerették volna felújítani az otthonukat és felvenni a támogatást, de az anyagi fedezetük hiányzott ehhez, az állam kedvezményes, a teljes futamidő alatt garantáltan 3 százalékos kamatozású kölcsönt biztosított. Ez kifejezetten a támogatás előfinanszírozását segítette. Ennek keretei között maximum hatmillió forint állt a családok rendelkezésére legfeljebb tízéves futamidőre. A kamatkülönbözetet az állam térítette meg a hitelfelvételt lebonyolító pénzintézeteknek.
Fotó: Shutterstock
Az eltel időszak alatt a lehetőség számottevően hozzájárult a használatban lévő lakásállomány megújulásához, ugyanis közel 10 százalékát, mintegy 380 ezer ingatlant érintettek a felújítások.
Ez 1775 milliárd forint összértékű fejlesztést jelent az országban, a kifizetett állami támogatás összege pedig meghaladta a 770 milliárd forintot. A családok átlagosan 2,1 millió forint értékű segítséget kaptak.
Legtöbb esetben a belső tér felújításához vették igénybe a támogatást mintegy 170 milliárd forint összértékben. Második helyen a tető felújítása és szigetelése állt 76 milliárd forinttal, a harmadik legmagasabb támogatási összeget, 75 milliárd forintot pedig a napkollektorok, napelemes rendszerek telepítésére és cseréjére fordították a háztartások. Ezeken túlmenően külső nyílászárók cseréjére, konyhai gépek beépítéséhez, az épületek szigeteléséhez és a fűtés korszerűsítéséhez is számos család használta fel az anyagi segítséget. Kedvező, hogy a legnépszerűbb, egyben a teljes támogatási összeg mintegy felét lefedő felhasználási célok között található tételek szervesen kötődnek az energiatakarékosság fokozásához. Ezekkel egyrészt számottevően csökkenthetők a rezsiköltségek, másrészt nemzetgazdasági szinten mérsékelhető az energiaimport.
Az elmúlt két évben megvalósított közel 380 ezer lakásfelújítás a háztartások beruházásaihoz és ezzel együtt a gazdaság növekedési teljesítményéhez is érdemben hozzájárult.
Összességében elmondható, hogy a nemzetgazdaság hozzáadott értéke 2021-ben 0,6 százalékkal, 2022-ben pedig 1,2 százalékkal gyarapodhatott a megvalósított felújításoknak köszönhetően. Mindezeken túlmenően az építőipari ágazat fehéredéséhez is szervesen hozzájárultak a támogatás fejében előírt feltételek.
