Magyarország nem adja fel pozícióját a keleti és a nyugati beruházások találkozási pontjaként, és bár egyesek megpróbálják kihasználni az emberek bizonytalanságérzetét, fontos tudni, hogy minden meglévő és épülő gyárnak meg kell felelnie a rendkívül szigorú hazai környezetvédelmi előírásoknak – jelentette ki kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Budapesten.

Király Márton / Szíjjártó Péter akkumulátorgyár
Szijjártó Péter szerint az épülő akkumulátorgyárak megfelelnek a környezetvédelmi előírásoknak.
Fotó: Király Márton / Szijjártó Péter

A tárcavezető a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) járműipari konferenciáján a szektor elektromos átállásáról beszélt, ahol rámutatott, hogy a világpiac körülbelül 95 százalékát lefedő, tíz elektromos akkumulátorgyártó közül hat kínai, három dél-koreai és egy japán, egy sem európai, így egyértelműnek látszik, hogy ezt az iparágat a Kelet elvitte magának.

A miniszter kihangsúlyozta, hogy az európai gazdaságtörténetben most először áll elő az a helyzet, hogy az európai gazdaság működését és sikerét alapvetően meghatározó iparágban a nagy nyugati vállalatok egy esszenciális alkatrész tekintetében szinte száz százalékban ki vannak szolgáltatva az ázsiai beszállítóknak.

Azonban szerinte ennek nem kellene problémát okoznia, ugyanis Kelet és Nyugat együttműködése nem ördögtől való dolog, hanem természetes kellene hogy legyen, és mindenképp jobb, mint a felek ellenségeskedése.

Különös tekintettel arra, hogy Közép-Európa mindig rajtaveszített a két blokk közötti konfliktuson

– emlékeztetett a tárcavezető.

Hazánk helyzete azonban nem rossz. Szijjártó Péter kiemelte, hogy Németországon és Kínán kívül kizárólag Magyarországon van gyára mindhárom német prémiumautó-márkának (Audi, BMW, Mercedes), ráadásul már most jelen van az országban három, a világ tíz legnagyobb elektromosakkumulátor-gyártója közül, és hamarosan újabb beruházást fognak bejelenteni a hosszú távú fenntartása érdekében, emiatt ez a szám a közeljövőben növekedni fog.

Az elektromosautó-ipari beruházókat érő támadások kapcsán a tárcavezető elmondta, hogy a helyi közösségek életében minden nagyobb üzem építése jogosan jár egyfajta bizonytalanságérzettel.

Szijjártó Péter azonban igyekezett megnyugtatni az érintett feleket, szerinte ugyanis Magyarországon csakis olyan beruházás jöhet létre, amely az európai szinten is rendkívül szigorú környezetvédelmi előírásokat tiszteletben tartja, minthogy a kormány számára az emberek egészsége és biztonsága a legfontosabb.

Egyetlen beruházás sem veszélyeztetheti az emberek egészségének biztonságát, ezért továbbra is a legszigorúbb feltételeknek kell megfelelni. Biztosan állíthatom, hogy azok a gyárak, amelyek felépültek, és azok a gyárak, amelyek épülnek, ezen szabályokat tiszteletben is tartják

– jelentette ki a külügy első embere.

Hozzátette, hogy a magyar autóipar termelési értéke tíz év alatt három és félszeresére bővült, és tavaly már meghaladta a 12 ezermilliárd forintot, ami 31 százalékos éves növekedés. A szektor versenyképességét pedig jól mutatja a 90 százalékos kiviteli hányad, valamint hogy tavaly a világ 173 országába exportáltak autóipari termékeket Magyarországról.

Szijjártó Péter azzal zárta előadását, hogy a kormány továbbra is támogatni fogja az elektromos átálláshoz szükséges autóipari beruházásokat, mivel ezek tartják növekedési pályán a gazdaságot, ráadásul több könnyítés is elfogadásra vár a beruházástámogatási rendszert illetően.

Európa első akkumulátorcella-gyára indul a magyar határ mellett

Eddig nem volt olyan üzem, amely a szerb–magyar határ mellett épült. Az ElevenEs szabadkai üzeme LFP-cellákat fog gyártani.