A második tavaszi hónap sem hozott javulást a lakossági hitelpiacon, a kihelyezések a megelőző évekénél jóval alacsonyabb szinten stabilizálódtak – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) pénteken közzétett adataiból.
A jegybank statisztikái szerint az év negyedik hónapjában 38,8 milliárd forint értékben kötöttek új lakáshitel-szerződéseket a lakossági ügyfelek, amely a márciusi 41,6 milliárd forinttól is elmaradt, az egy évvel korábbi volumennek pedig kevesebb mint a harmada. A személyi kölcsönöknél is alábbhagyott a lendület áprilisban: a nem egészen 39 milliárd forintnyi új szerződés mind az egy hónappal, mind az egy évvel korábbihoz képest érezhetően elmaradt.
A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél viszont közel 13 milliárdos új kihelyezést hozott a második tavaszi hónap, ami éves és havi összehasonlításban is közel kétszeres bővülés. (Az persze, hogy csak egy egyszeri kiugrásról vagy trendszerűen növekvő keresletről van szó, csak egy-két hónap múlva derül ki.)
A viszonylag szerény áprilisi kereslet nyomán az első négy hónap is elég gyengén sikerült a lakossági hitelpiacon. A lakáshiteleknél látványos, 68,7 százalékos a visszaesés 2022 első harmadához mérten, amiben persze az is szerepet játszott, hogy a rendkívül kedvező feltételekkel igényelhető zöldlakáshitelek a múlt év első felében alaposan felfűtötték a piacot. A fogyasztási hiteleknél – leginkább a személyi kölcsönök iránti, viszonylag stabil kereslet nyomán – jóval kisebb, 26,6 százalékos volt a visszaesés az új szerződések összegében. Mindezek nyomán – a lakáscélú és fogyasztási hitelek új szerződéseit figyelembe véve –
2023 első négy hónapjában nagyjából a felére zsugorodott a lakossági hitelpiac az egy évvel korábbihoz képest.
Az állományi adatokon egyelőre kevéssé látszik a kereslet visszaesésének a hatása, igaz, a lakossági hitelportfólió bővülésének üteme már jóval elmarad a korábbi években megszokottól. Az MNB adatai szerint
a háztartások hiteleinek állománya 9877,8 milliárd forintot tett ki április végén, 6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Ezen belül a lakáshitel-portfólió 4,8 százalékkal, 4919,2 milliárd, a fogyasztási hitelek állománya pedig 8,1 százalékkal, 4436,6 milliárd forintra duzzadt egy év alatt. Ami pedig a portfólió termékek szerinti összetételét illeti, figyelemre méltó, hogy a babaváró kölcsön részesedése már 20 százalék közelében jár a teljes hitelállományban, amellyel stabilan a második legjelentősebb termék az 50 százalék környékén billegő részesedésű lakáshitelek mögött.
