Egyértelműen a kormányzati intézkedések eredménye a diszkontkincstárjegyeknél június utolsó egy-két hetében látott masszív hozamesés – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, a Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, miután az elmúlt egy hónapban elképesztő ütemben estek a hozamok a hazai állampapírpiacon, 14 százalékról egészen 10-ig.
A szakember emlékeztetett, hogy május végén jelent meg a jogszabály, amely kötelezően előírja a befektetési alapoknak, hogy a likvid eszközeik legalább 20 százalékát a magyar állam diszkontkincstárjegyeiben (DKJ) kell tartani, ez pedig erőteljes pluszkeresletet generált.
Ugyanis nemcsak a rövid oldalon, hanem az állampapírpiac éven túli szegmensében – június első felében, az új szabályok bejelentését követően – is érdemi hozamesés volt: mintegy 60-80 bázisponttal csökkentek a hosszabb hozamok. Igaz, itt nem annyira a likvid értékpapírokra vonatkozó szabályok hatottak, hanem a bankok és befektetési alapok állampapír-vásárlási előírásai. Az elemző arra is rámutatott, hogy a határidős kamatláb-megállapodásoknál is jelentős mérséklődést látni: a hat, valamint kilenc hónapos kamatszintek körülbelül 70 bázisponttal estek június második felében.
Ez a mérték nem éri el a DKJ-piacon látott több száz bázispontos eséseket, ugyanakkor jelzi, hogy a piacok fél-egy éven belüli időtávra a néhány héttel korábbihoz képest alacsonyabb kamatokkal számolnak
– magyarázta a közgazdász. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt időszakban látott hozamesésre van-e esély a továbbiakban, azt mondta, kevésbé valószínű, ahogy azonban az MNB tovább mérsékli a kamatokat, és látható lesz az infláció csökkenése, a rövid hozamok is érdemben 10 százalék alá csökkenhetnek, ami szerinte a jövő év első hónapjaiban lehet realitás. Ugyanakkor kiemelte, hogy a 2022-es évhez képest az idén érdemben magasabb kamatkiadással kell számolni, ami 2024-ben tovább emelkedhet. Az elmúlt egy-két évben megnőtt hozamkörnyezetben kibocsátott állampapírok magas kamatait még évekig kell fizetnie a költségvetésnek.
Energiacsapdából ki, kamatcsapdába be
Orbán Viktor márciusban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt először arról, hogy a hazai pénzügypolitika számára nem kis fejtörést fog okozni a megemelkedett kamatkörnyezet, ugyanis míg a 2010 előtt felvett magas kamatokat ki lehetett váltani alacsonyabbakkal a nemzetközi pénzpiacokon, most ennek pont az ellenkezője történik, mivel az egész világon elszálltak a kamatok. Bár azt is mondta, közvetlen veszély nincs, azóta már tudjuk, jövőre a 3,8 százalékát teszik ki a kamatterhek, ami mintegy másfél százalékos emelkedés néhány év leforgása alatt: számszerűsítve: 2024-ben 3144 milliárd forintot tesz ki az államadósság törlesztése.
Hogy legyen mivel összehasonlítani, 2019-ben még mindössze 1139 milliárd forint volt ez az összeg, tehát öt év alatt nominálisan megháromszorozódott.
Nagy Márton a Világgazdaságnak adott interjújában többek között erre mondta azt, hogy ahogy kikerültünk az energiacsapdából, úgy kerültünk be a kamatcsapdába, ezért most a legnagyobb kérdés, hogy miképp lehet a költségeket mérsékelni – a májusban meghozott kormányzati intézkedések is ezt a célt szolgálják.
Nem biztos, hogy népszerű, de hasznos
A kormány arról is döntött, hogy július elsejétől a bankbetétek, a vállalati kötvények, befektetési jegyek és egyes életbiztosítások hasznára az eddigi 15 százalékos mellett 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is meg kell fizetni, viszont az állampapírok adómentesek maradnak. Nagy Márton egy háttérbeszélgetésen is elismerte, a cél, hogy az állampapírok felé tereljék a megtakarításokat. Szerinte ugyanis hazai befektetési alapok, beleértve a kötvényalapokat is, az elmúlt időszakban érdemben növelték a betétállományaikat, és ez az állampapír-kereslet visszaesését eredményezte.
