Területfejlesztésre 2021 és 2027 között 14 ezermilliárd forint jut, kiemelt cél a versenyképesség erősítése, a zöld- és digitális átmenet megvalósítása, valamint az, hogy 2030-ra Magyarország az öt legélhetőbb uniós tagállam közé tartozzon – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a Joint Venture Szövetség gazdaságélénkítő programsorozata, a Country Ride első állomásán, Veszprémben csütörtökön.
Az uniós források a tervek szerint érkeznek Magyarországra, 2023-ban 1,5 milliárd euró, 2024-ben 2 milliárd euró, 2025-ben pedig 2, 8 milliárd euró várható
– közölte a miniszter.
Úgy vélte, a Budapest-központú területfejlesztési politika mára kimerítette tartalékait. Bár a felzárkózási folyamat a vidéki régiókban elindult, de nem egységes, vannak leszakadó régiók, a területi különbségek nőnek. Budapest az unió fejlettsége fölött áll, bár a főváros esetében szem előtt kell tartani, hogy Prágával, Pozsonnyal, Béccsel kell versenybe szállnia – fogalmazott.
Mint mondta, Budapest az egy főre jutó alapján kimagaslik a többi régióhoz képest.
Nem a tények, a politikai vélemény a jogállamisági eljárás alapja – véli Navracsics Tibor egy új kutatás nyománVan, amiben a legjobbak, van, amiben a legrosszabbak közé tartozunk az EU-ban, átlagban viszont a középmezőnyhöz, mégis csak ellenünk folyik eljárás. |
A miniszter szerint a növekvő területi különbségeket a „területileg érzékeny területfejlesztés” hivatott orvosolni.
Navracsics Tibor szólt arról, hogy
a Dunántúl fejlettségét tekintve magyar mércével mérve előnyös helyzetben van, de uniós összehasonlításban mégis stagnál.
A borsodi régióban erős a lemaradás, az ehhez hasonló helyzetben lévő területeknek az adhat esélyt, hogy az uniós források kétharmada a felzárkóztatandó településekre érkezik, míg az észak-dunántúli járásokat abban kell segíteni, hogy meg tudják őrizni a pozíciójukat – mutatott rá.
Elmondta, hogy Nyíregyházán és Debrecenben tetemes beruházások történtek a közelmúltban, Pécsen és Szegeden a közeljövőben várható beruházás a zalaegerszegi fejlesztések pedig az elmúlt évek sikertörténetét jelentik.
A miniszter szerint az 50 ezres lakosságszámú városmaggal rendelkező, funkcionális várostérségeknek a jövőben nem csupán a várost, hanem az egész térséget érintő fejlesztéseket kell majd végrehajtaniuk.
A Veszprém-Balaton Európa kulturális fővárosa programsorozatról szólva hangsúlyozta, hogy az nem csupán kulturális, hanem infrastrukturális és területfejlesztési programsorozat is. Veszprémben ennek köszönhetően 2023-ban 117 százalékos növekedés tapasztalható a belföldi turisták által eltöltött vendégéjszakák terén, és 60 százalékos növekedés a külföldi vendégek számában.
Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a foglalkoztatáspolitika legfőbb kihívásai között említette a munkaerőhiányt és a társadalom elöregedését. Mint mondta, 2030-ra az aktív korú munkaerő létszáma 300 ezerrel lesz kevesebb Magyarországon, mint most, és 2050-re 8 millió alá csökken a lakosságszám. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz–KDNP) a Veszprém-Balaton Európa kulturális fővárosa programsorozat hatásairól szólva elmondta, hogy a Pannon Egyetemre az idén 60 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. Szavai szerint a programsorozat hozzájárul a térség megerősítéséhez és vonzóvá tételéhez.
A konferencián Vas, Veszprém és Zala vármegye vállalkozásainak vezetői vettek részt és cseréltek eszmét. A veszprémihez hasonló konferenciát legközelebb Pécsen, majd Kecskeméten és Debrecenben szervez a Joint Venture Szövetség.
