A belföldi kereslet után az az egyik legmeghatározóbb tényező a vállalatok jövedelmezősége szempontjából a K&H nagyvállalati növekedési index szerint, amely a kétmilliárd forint feletti éves árbevételű magyarországi cégek következő egy évre vonatkozó várakozásait vizsgálja.
„A hazai infláció tavaly szeptemberben lépte át a 20 százalékot, majd januárban 25,7 százalékon tetőzött. Bizakodásra adhat okot, hogy ezt követően lassú csökkenés kezdődött, de az egy számjegyű érték még várat magára. Az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint a magyar éves inflációs ráta a 2022-es 15,3 százalékról várhatóan 16,4 százalékra emelkedik idén, majd 2024-ben 4 százalékra csökken – jelezte Rajna Gábor, a K&H Vállalati ügyfelek divíziójának vezetője.
A két számjegyű infláció tehát még velünk marad egy ideig, ami nagymértékben meghatározza a nagyvállalatok jövőképét és működését.
Emelkedő költségek
Bár tavaly év végén megtorpant azoknak a cégeknek az emelkedő aránya, amelyeket kisebb vagy nagyobb mértékben negatívan érint az infláció, idén a korábbinál is magasabb volt az arányuk, jelenleg a cégek 86 százaléka tartja jelentős kihívásnak a pénzromlást, szemben az előző negyedévi 67 százalékkal.
A magas infláció következtében a cégek 87 százaléka leginkább a megnövekedett működési költségekre, 71 százalékuk az alapanyag-, míg 52 százalékuk a bérköltségekre panaszkodik, de tízből három vállalat arról számolt be, hogy a szűkülő belföldi kereslet is nehezíti a mindennapjaikat.
Korlátozásokat hoz az erős drágulás
„Az extrém magas inflációs környezet ellenére a nagyvállalatok többségénél nem volt és nem is lesz szükség megszorításokra.
Minden negyedik céget azonban olyan jelentősen érint vagy érintett a pénzromlás, hogy emiatt már bevezettek intézkedéseket, vagy ha még nem, akkor tervezik.
Ez az átlagosnál sokkal jellemzőbb a nyugat-magyarországi (43 százalék) és a középvállalatokra (30 százalék).
Azok a cégek, amelyek már tettek valamit az infláció kompenzálására, elsősorban a működési költségeket csökkentették a termelés volumenének megtartása mellett, 66 százalékuk a hatékonyságot növelte, illetve 55 százalékuk árat emelt. Az áremelést a cégek 49 százaléka az inflációnál kisebb mértékben tudta érvényesíteni, de további 42 százalék teljesen be tudta építeni az árakba” – részletezte az eredményeket Rajna Gábor.
