Egyre nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság az üzleti életben, a vásárlóknál és a munkavállalóknál a nemzetközi és a hazai környezetben is. A KPMG egyik nemzetközi kutatásában csaknem 2500 családi vállalkozás sikeressége és a fenntarthatósági szemléletük közötti kapcsolatokat tárta fel, míg a másikban a családi vállalkozások felépítése, összetétele és a munkakörülmények közötti kapcsolatot vette górcső alá.
Nem a családtagok, hanem a külső szakértő bevonása jelenthet segítséget
Bár valóban igaz, hogy a családi vállalkozások tulajdonosai ismerik a legjobban a saját maguk által felépített céget, ugyanakkor egy nagyobb növekedés, illetve a manapság jellemző hirtelen piaci változások olyan kihívásokat támasztanak, amelyek a megfelelő, gyors reagálást várják el a vállalkozástól. Ezekben nyújthat segítséget a külső szakértő bevonása.
Bizonyos vállalatméret felett (akár az árbevételt, akár a munkavállalói létszámot tekintve) lehetetlen tulajdonosként mindenhez érteni, ezért érdemes külső szakértő segítségét igénybe venni például az informatikai támogatásban, a növekedési vagy teljesítménymenedzsment-stratégia megalkotásában vagy a marketing- és kommunikációs feladatok megoldásában.
A KPMG felmérése szerint Európában a családi vállalkozásokban az ügyvezetők csupán 26 százaléka családtag. Az is kiderült a kutatásból, hogy legnagyobb arányban banki és finanszírozási hátterű igazgatók vezetik a vállalatokat, az összes igazgató 28 százaléka ilyen háttérrel rendelkezik. A többi vállalatnál a pénzügyi területen is érdemes szakértőket behozni a vállalati működésbe. Ma Magyarországon és az Európai Unióban több olyan pályázat is elérhető, amely segíti a vállalkozásokat a külső szakmai segítség igénybevételében. A legnépszerűbbek közé tartoznak az IFKA-pályázatok, amelyek vissza nem térítendő támogatást nyújtanak a magyar mikro-, kis- és középvállalkozásoknak a minősített szakértői szolgáltatások igénybevételéhez. A KPMG már évek óta segíti ügyfeleit az IFKA-pályázatokon keresztül számos kategóriában.
Vezetőségi tagok diverzifikációja
A tanácsadó cég tanulmánya szerint sikeresebbek azok a vállalatok, ahol a vezetőségi tagok között megfelelő a tagok diverzifikációja. Egy, az EU által elfogadott jogszabály szerint a nagyvállalatoknál (250 vagy több munkavállaló)
2026 júniusától a nem ügyvezetői igazgatósági tagok között 40 százalékos, míg az összes igazgatósági tag között 33 százalékos arányt kell elérnie a kisebbségben lévő nemű (jellemzően női) igazgatósági tagoknak. Ez egyelőre ugyan csak a nagyvállalatokra fog vonatkozni, de a KPMG tanulmányából látszik, hogy Európában a családi vállalkozások igazgatóinak csupán 23 százaléka nő.
A kutatásból továbbá az is kiderül, hogy az irodai szakemberek 76 százaléka férfi, ami jelentős eltolódás. A vezetőségi tagok megfelelő diverzifikációja azért fontos, mert így több perspektíva jelenik meg a döntéshozatalban, ami a vállalat számára előnyösebb döntések meghozását eredményezheti. A tanulmány szerint azok a vállalatok, ahol az igazgatóságban nők is vannak, nemcsak fenntarthatóbban működnek, hanem a vezető beosztású nők növelik a vállalat vonzerejét a női munkavállalók körében.
Digitalizáció
Az egyértelműnek tűnik, hogy a digitalizációval növelhető a vállalat versenyképessége, hatékonysága és profitabilitása, hiszen a segítségével redukálhatók az adminisztratív, a működési, a beruházási költségek, és pozitív hatással van a működés megbízhatóságára is. Sőt, a projektek is nyomon követhetőbbé válnak, lehetőség lesz az összetett adatelemzésre. Emellett a digitalizáció segítségével a szolgáltatást fogyasztóközpontúbbá lehet átalakítani. A digitalizáció megnyitja a távmunka kapuit a vállalat számára, amelynek segítségével a vállalatok könnyebben találják meg és vonhatják be a legalkalmasabb munkaerőt, illetve rugalmasabb munkavégzést biztosíthatnak meglévő munkavállalóiknak. A kutatás arra is rávilágított, hogy Európában az irodai szakemberek 81 százalékának van lehetősége távmunkában dolgozni, és ezeknek a munkavállalóknak a 11 százaléka a teljes munkaidejét töltheti távmunkában.
Jövőorientált gondolkodásmód
A jövőorientált gondolkodásmód mindig nagyon fontos szempont volt egy vállalat életében. Az ESG keretrendszere lehetőséget biztosít az üzleti működés felméréséhez, azonosíthatóvá és mérhetővé teszi a vállalat környezetre és társadalomra gyakorolt hatásait, célirányosan csökkenthetők a negatív hatások. Sőt, még a finanszírozás is olcsóbb lehet, hiszen a finanszírozó intézmények a kedvezményes konstrukcióknál egyre nagyobb hangsúllyal veszik figyelembe a vállalatok fenntarthatósági mutatóit.
A vállalati fenntarthatósági/ESG-jelentéstételről szóló irányelv (CSDR) mint kötelezettség 2026-ban már a legtöbb nagyvállalatra érvényes lesz.
A jelentésételi kötelezettség évről évre bővülni fog, és feltehetően 2029-re már szinte minden vállalatra kiterjed. Addig is lesz teendőjük a kis- és középvállalatoknak, hiszen a nagyvállalatoknak a jelentéstételnél figyelembe kell venniük a beszállítóik mutatóit is.
