A magyar gazdaság energiafüggősége az utóbbi években 60 százalék körül alakult, ami azt jelenti, hogy a felhasznált energia több mint fele külföldről származott. Érdemben tehát nem csökkent hazánk energiafüggősége az elmúlt évtizedben. A legfrissebb elérhető, 2021-re vonatkozó uniós statisztikák alapján a hazai érték uniós összehasonlításban nem számít kiugrónak, mivel a 2017–2021-es időszakban a tagállami átlag 58 százalék volt. A visegrádi országokhoz képest viszont már kedvezőtlenebb kép tárul elénk, az energiafüggőségi mutató átlaga ugyanis 13 százalékponttal alacsonyabb a V3-országok esetében. Hazánk helyzetét súlyosbítja, hogy az energiaimport jelentős része – a fosszilis energiahordozókon keresztül – Oroszországból származik. Ahogy a 2022-es év is bizonyította, Magyarország jelenlegi energiamixe kockázatot hordozhat magában, melyek az MNB jogszabályban rögzített feladatait is érintik. Lássuk is dióhéjban, hogyan.
Először érdemes tisztázni, mik az MNB törvényi mandátumai. A jegybanktörvény kimondja, hogy az MNB elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ennek veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának fenntartását, ellenálló képességének növelését, a gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítását és a rendelkezésére álló eszközökkel a kormány gazdaság-, valamint a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A következőkben e célok szempontjából mutatjuk be az utóbbi hónapok energiapiaci történéseit.
Infláció
Az árszínvonal esetében már a közvetlen hatás is számottevő, hiszen az MNB korábbi előrejelzése szerint a lakossági energiaárak módosítása 2022 szeptemberétől egy éven keresztül 2,5-3,0 százalékponttal emeli az inflációt. Bár a lakossági szereplők alkalmazkodásának és a kedvező időjárásnak köszönhetően a decemberben becsültnél alacsonyabban alakulhatott az energiaárak okozta inflációs többlet, mindenképp jelentős tényezőről beszélhetünk. Ezt tetézte az a közvetett hatás, hogy a tavalyi évben a vállalatok az energia- és nyersanyagárak növekedése miatt a korábbi évek átlagánál számottevően nagyobb mértékben árazták át termékeiket és szolgáltatásaikat.
Pénzügyi stabilitás és gazdasági növekedés
A pénzügyi stabilitás szempontjából kiemelt jelentőségű a külső egyensúly alakulása. 2022-ben a külkereskedelmi egyenleg hiánya a 4 százalékával egyezett meg, ami döntő részben az energiaválságra vezethető vissza. Az energia és energiahordozók export-import viszonyát mutató energiaegyenleg hiánya ugyanis több mint kétszeresére ugrott, és a GDP 9,7 százalékára rúgott. A külkereskedelmi deficit természetesen a folyó fizetési mérleget is negatívan befolyásolta: a tavalyi 8,1 százalékos hiányhoz hasonlót 2008-ban láthattunk utoljára (mínusz 7,2 százalék).
Versenyképesség
2022-ben látványos összefüggés mutatkozott az egyes európai országok földgázfüggősége és az energiaárak között: a diverzifikáltabb (a földgázra kismértékben épülő) villamosenergia-mixszel rendelkező országokat kevésbé érintette az energiaárak emelkedése (4. ábra).
A magasabb energiaköltségek növelik a vállalatok termelési költségeit, ami hátrányt jelent a nemzetközi árversenyben. Egy kis, nyitott gazdaság esetében ez erős hatást gyakorolhat a gazdaság teljesítményére, az exportforgalmon keresztül a külkereskedelmi mérlegre és a vállalatok fizetőképességére is. A növekvő energiaköltségek szűkítik a magyar vállalatok profitját, ezáltal hátráltatják további növekedésüket és beruházásaikat. Ez negatív hatással van a hosszú távú gazdasági növekedésre. Mindeközben a fent említettek szerint az emelkedő energiaárak felfelé hajtó inflációs hatást fejtenek ki, és ennek a kettős hatásnak az együttes érvényesülése rendkívüli kihívást jelent gazdasági és monetáris politikai szempontból.
A magasabb energiaköltségek a pénzügyi stabilitást is érintik: az emelkedő működési költségek pénzügyi nehézségeket okoznak a magyar vállalkozások számára, csökken az eredményességük, növekedhet az eladósodottság és a körbetartozás, valamint a pénzügyi adósságok nem fizetése, amelyek a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását is érinthetik.
Zöldmandátum
Az MNB 2021-ben az európai jegybankok közül az elsők között kapott környezeti fenntarthatósági mandátumot, melynek alapján támogatja a hazai gazdaság zöldátállását. Magyarország az tagállamaival együtt azt vállalta, hogy legkésőbb 2050-ig eléri a nettó zéró szén-dioxid-kibocsátási célt, és ezzel az első klímasemleges kontinenssé válik a Földön. E célkitűzést a legambiciózusabbak között tartják számon a világon. Ráadásul hazánk törvénybe is iktatta a nemzeti szintű klímasemlegesség 2050-es határidejét, ezzel is jelezve elkötelezettségét az ügy iránt. A klímasemlegesség eléréséhez a gazdaság nagyfokú dekarbonizációja szükséges, melyben kulcsszerep hárul az energiatermelésre és -felhasználásra. Az energiatermelés jelentős kibocsátónak számít, mérséklése a fosszilis alapú termelés minimalizálásával alapvető fontosságú a 2050-es klímacél teljesítéséhez. Nem szabad azonban megfeledkezni az energiahatékonysági intézkedésekről sem: a megtermelt energia hiába zöld, ha pazarlóan használjuk fel.
Látható tehát, hogy az energiaárak alakulása, ezzel összefüggésben a hazánkban felhasznált energia előállítása jókora hatással van az MNB törvényi mandátumaira. Az energiaszerkezet környezetbarátabbá alakítása, a belföldi részarányának növelése és az energiahatékonyság erősítése támogatja a fenntartható gazdasági növekedést. E forgatókönyv megvalósulása magasabb gazdasági kibocsátással, a külső sokkokkal szemben ellenállóbb inflációs pályával és javuló versenyképességgel jár. Ráadásul fenntarthatósági céljaink eléréséhez is közelebb kerülnénk. Az MNB ezért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, azon belül is a Zéró Karbon Központ szakértőivel részletesen vizsgálta a magas energiafüggőségből fakadó kockázatok csökkentésének lehetőségét, valamint a hazai gazdaság növekvő energiaigényének kielégítési lehetőségeit. A kutatás eredményeit a tizenkét részes ZöldÁram cikksorozatban mutatjuk be a következő hetekben, hozzájárulva az utóbbi időben kibontakozó szakmai párbeszédhez.
