A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők egyöntetű véleménye szerint folytatódhatott az csökkenése júniusban.
Az elmúlt hetekben egymás után jelentették be a legnagyobb üzletláncok az újabbnál újabb akcióikat, miközben beindultak a kötelező akciózások is, ez pedig már a statisztikában is megjelenhetett:
míg májusban az üzemanyagárak és a háztartási energia, addig júniusban várhatóan az élelmiszerárak alakulása húzhatta lejjebb az inflációt, amely a Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint kereken 20 százalékig süllyedhetett, ami azért nagy szó, mert legkorábban júliusra várták a szakértők, hogy áttöri a lélektani határt.
A havi alapú drágulás 0,3 százalékos lehetett, tehát egy hónap után ismét pozitív tartományba válthatott, de ennél lényegesebb, hogy a maginflációs mutató, amely az árnyomást méri a gazdaságban, a májusi 22,8 százalékról tovább eshetett, 21,2 százalékra.
Hogy így volt-e, az csak pénteken derül ki, a Központi Statisztikai Hivatal akkor teszi közzé a legfrissebb inflációs adatokat.
A bázishatások, a stabil forint és a gyenge belső kereslet is mérsékli az inflációt
A mostani adatban az lesz a leginkább érdekes, hogy sikerült-e az inflációnak 20 százalék alá csökkennie – várakozásaink szerint, ha csak kismértékben is, de sikerül
– mondta a Világgazdaság kérdésére Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője, aki hozzátette, a magyar infláció továbbra is magas ugyan, de a dezinfláció is erősödik, amit egyszerre több tényező is támogat. Ezek közül a legfontosabb a bázishatás, azaz a magas árak bázisba épülése fokozatosan viszi lefelé az inflációt, mivel idén a tavalyihoz hasonló mértékű ársokkok nem érték a gazdaságot. Másrészről a forint stabil maradt, a világpiaci energiaárak csökkentek, és a belső kereslet pedig gyenge, ezek mind-mind kedvező hatást gyakorolnak, ahogy a júniusban bevezetett kötelező akciózás is, amely szerinte kismértékben szintén lassíthatta az inflációt.
A boltok újra versenyeznek egymással
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt emelte ki, hogy a fogyasztás összeesése is ösztönzi a kereskedőket, hogy alacsonyabb árakkal próbálják meg fenntartani a forgalmukat. Mint ismert, a reálbérek 6-7 százalékos visszaesésénél is nagyobb mértékben, 13,6 csökkent májusban a kiskereskedelmi forgalom, ami minden idők legdurvább visszaesése a nyers adatban, még a pandémia idején sem mértek ekkora mínuszt. Az ING Bank szakértője arra számít, hogy az élelmiszerek körének árváltozása éves alapon továbbra is az egyik legnagyobb hozzájáruló lesz a közel 20 százalékos inflációs mutatóhoz. Szerinte ezúttal nem látunk ismételt általános árcsökkenést, vagyis a havi alapú inflációs mutató visszatér a pozitív tartományba.
„Ennek két legfőbb oka az üzemanyagok árának alakulása, ami havi szinten aligha volt képes lefelé húzni az árdinamikát, illetve a szolgáltatások inflációja. Az utóbbi esetében a szezonális átárazások hatása jelentős lehetett, így a sok fékező erő mellett ez komolyabban ellentételezhetett. Összességében 0,2 százalékos havi inflációval számolok, amivel viszont bár még mindig két számjegyű lesz az áremelkedés, már éppen egyessel kezdődhet” – húzta alá ki a szakember.
Egyre több élelmiszer lesz olcsóbb, nem lesz érdemi hatása az árstop kivezetésének
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a várható adatok kapcsán azt emelte ki, hogy egyre szélesebb körben folytatódhatott az élelmiszerárak csökkenése, amit az idény jellegű élelmiszerek szezonális árcsökkenése is támogathatott, bár ebben inkább a bázishatások játszottak szerepet, ami a szeszes italok, dohányáruk, ruházkodási cikkek, tartós fogyasztási cikkek árában is megjelenhetett.
Ahogy megírtuk, az élelmiszerárstop augusztusi kivezetése minimális hatással lehet az inflációra. Suppan Gergely szerint egyrészt a bevezetendő akciók, másrészt az egyes termékpályákon elkezdődött és várhatóan folytatódó árcsökkenések kiolthatják ennek hatását, sőt szerinte egyes termékek esetében nem zárható ki, hogy az árplafon kivezetése után alacsonyabb lehet az áruk. Ezenkívül a kiskereskedők csökkenthetik azoknak a termékeknek az árrését, amelyekbe beépítették az árplafonon elszenvedett veszteséget, ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja. Az MBH Bank elemzője jelezte, hogy éves átlagban 17,5 százalékra csökkentették a várakozásukat, ami ennél is alacsonyabb lehet, miután egyre erőteljesebb lefelé mutató kockázat a termény, gabona, nyers tej árának meredek zuhanása, ezek már a 2021-es szintekre estek vissza.
