BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Orbán Viktor ismét bemondta: ha Ausztriához nem is, a fejlett országokhoz felzárkózik Magyarország 2030-ra

A tusványosi szabadegyetemen beszélt először arról Orbán Viktor miniszterelnök, hogy pontosan hova szeretné az évtized végére eljuttatni Magyarországot.

Nem múlik el úgy tusványosi szabadegyetem, hogy Orbán Viktor ne vázolná fel a Magyarország és a magyar gazdaság előtt álló legfőbb kihívásokat és a felemelkedésének lehetőségét.

ORBÁN Viktor
Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda

Ezúttal sem volt másképp, ráadásul amit korábban Matolcsy György jegybankelnök számtalanszor hiányolt, azt most Orbán Viktor megtette: a hétvégén egy elég konkrét, mérhető számot is mondott, miszerint 2030-ra hazánknak az unió fejlettségének 85-90 százalékára kell felzárkóznia,

tehát ha közeljövőben a mintának tekintett Ausztriát nem is érjük utol – erre belátható időn belül szinte semmi esély, ők 125 százalékon állnak –, de a fejlett országokat igen. Pont valahol itt húzódik az a határ, ahol a magas jövedelmű országok tábora kezdődik.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kamara idei gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy ugyan lehetnek még buktatók a következő években is, ezzel együtt reálisnak tartotta, hogy az évtized végére hazánk az unió 15. legfejlettebb tagállama legyen. Tavaly ettől még messze voltunk, a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP alapján az unió fejlettségének 77 százalékán álltunk, a 20. pozícióban, közvetlenül Portugália és Románia előtt. 

Persze a GDP-adatokat mindig érdemes fenntartásokkal kezelni, de nagyobb kockázat nélkül kijelenthető, hogy lényegesen magasabb fejlettségi szintet képviselnek azok az országok, amelyeket a miniszterelnök is megcélzott: a legközelebb áll hozzánk Spanyolország 85 százalékkal, utána jönnek a baltiak, majd a 90-esek tábora Csehországgal (91 százalék), Szlovéniával (92 százalék) és Ciprussal (92 százalék). Itt lenne valahol a helyünk.

 

Ahhoz azonban, hogy ezeket az országokat valóban befogjuk, az eddigi felzárkózási tempónál mindenképpen látványosabb fejlődésre lesz szükség a következő öt-hat évben, főleg, ha azt vesszük, hogy 2010 óta az unió átlagának 66 százalékáról 77 százalékra fejlődtünk, azaz 12 év alatt 11 százalékot.

Most tehát feleennyi idő alatt kellene kétszer akkora növekedési ütemet produkálnunk.

Vannak előttünk pozitív példák, mint a baltiak (Észtország 71 százalékról 87 százalékra, Litvánia 66 százalékról 89 százalékra konvergált), és kudarctörténetek, mint Szlovákia vagy Görögország (mindkettő 68 százalékon állt tavaly, előbbi 79 százalékról, utóbbi pedig 98 százalékról csúszott le), ami azt mutatja, hogy a fejlődés nem egyirányú utca, ugyanúgy benne van a bukás esélye. Mindenesetre a Világgazdaságnak korábban nyilatkozó elemző is azt tartotta valószínűnek, hogy Magyarország 2030-ra az unió fejlettségének 88 százalékra emelkedik.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.