Egyre jobban aprózódik a vállalati hitelportfólió az ágazatok szerinti összetétel alapján, miközben a hagyományosan meghatározó területek dominanciája csökken a finanszírozási piacon – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.

20230620 Hetényegyháza 
Univer Product Zrt. új üzemének átadó ünnepsége. 
Több mint duplájára növeli gyártókapacitását az idén 75 éves Univer-Product Zrt. hetényegyházi üzemének  kapacitásbővítő beruházásával. Az állami támogatással megépült 
üzemben a legkorszerűbb műszaki színvonalon készítik a hungarikum Erős Pistát és Piros Aranyat.  

Fotó: Bús Csaba  BCS  Petőfi Népe  PN 

A képen: Erős Pista  gyártósor
Fotó: Bús Csaba

A jegybank legfrissebb, idén június végi állapotokat tükröző statisztikái szerint változatlanul a feldolgozóiparban tevékenykedő cégekhez kapcsolható a vállalati hitelállomány legnagyobb, 22,2 százalékos szelete: ám e területnek a részesedése csaknem 1 százalékponttal csökkent 2022 derekához képest (évek óta tartó trendet folytatva ezzel), miután a hitelállomány mindössze 5,2 százalékkal – 2672 milliárd forintra – gyarapodott éves összevetésben. A szintén a meghatározó ágazatok közé tartozó ingatlanügyek területénél hasonló a helyzet: miután a hitelállomány nem egészen 3 százalékkal gyarapodott éves összevetésben – miközben a teljes piacon bő 9 százalékos bővülést mért az MNB –, az ágazat részesedése 20,3-ről 19,1 százalékra olvadt.

 

A nagy ágazatok közül egyedül a és járműjavítás tudott növekedést felmutatni: e cégek súlya hajszállal ugyan, de nőtt a portfólióban, és 17,1 százalékot tett ki. 

Mindezek nyomán a vállalati hitelpiac ágazatok szerinti koncentrációja érezhetően csökkent a júniusig számolt egy év alatt: a három legnagyobb terület összesített súlya 60,4-ről 58,4 százalékra olvadt.

Az állomány alapján kisebbnek számító ágazatoknál látványosabb mozgások is történtek: az információ és kommunikáció területén működő vállalkozások hitelportfóliója egyetlen év alatt több mint háromnegyedével, 516,6 milliárd forintra duzzadt, de figyelemre méltó, bő 27 százalékos ugrást mért az MNB a szakmai, műszaki, tudományos, adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységet végző vállalkozásoknál is. (Az utóbbiak már 7,7 százalékát adják a teljes magyarországi céges hitelállománynak.)

Szintén figyelemre méltó, hogy a mezőgazdasági ágazatban – amelybe egyébként az MNB felosztása szerint az élelmiszeripar nem tartozik bele – 

jelentős mértékben, 16,4 százalékkal nőtt a hitelek állománya, meghaladva a 654 milliárd forintot.

Így az agráriumban érdekelt cégek részesedése 5,1-ről 5,4 százalékra emelkedett a teljes portfólióban. A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területének szempontjából viszont nem alakult jól az elmúlt egy év, legalábbis ami a hitelállomány alakulását illeti: itt 4,6 százalékkal, 321,1 milliárd forintosra olvadt a portfólió, ami mindössze 2,7 százalékos részesedéshez volt elegendő.

Alacsonyabb fokozatba kapcsolt a céges hitelpiac

Éppen 12 ezermilliárd forint feletti hitelállománnyal zárták a vállalatok 2023 első felét, ami bő 9 százalékos növekedés az egy évvel korábbi eredményhez képest – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A jegybank statisztikáiban szereplő, majdnem két számjegyű éves állománynövekedés önmagában nem rossz eredmény, ám erősen árnyalja a képet, hogy az idén januárban kimutatott 12 320 milliárd forintos csúcshoz képest júniusig majdnem pontosan 300 milliárd forinttal zsugorodott a céges hitelportfólió. Az MNB által közzétett tranzakciós adatok is egyértelműen arra utalnak, hogy fogy a lendület a vállalati hitelpiacon: miközben az új folyósítások és törlesztések egyenlege 2022 első felében még összességében 576,7 milliárd forintos pluszt mutatott, addig az idei év első hat hónapjában már csak 326,8 milliárdost. Figyelemre méltó emellett, hogy a tranzakcióknál kimutatott 2023 első félévi pozitív egyenleg egyértelműen a devizahiteleknek köszönhető, hiszen a forintban nyújtott finanszírozásnál összességében negatív volt a mérleg.