Az és Kína közötti vitát az európai járműipar ösztönzi, mivel a döntéshozók úgy vélik, hogy az olcsó kínai elektromos járművek veszélyeztetik az uniós autógyárak piaci részesedését – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány friss elemzésében. Az összegzés készítői kitérnek arra, hogy a kínai piac helyettesítésére létezhetnek ugyan alternatívák, azonban ezek mindegyike jelentősen megnehezítené a már jelenleg is számos gonddal küzdő európai gazdaság működését. Magyarország az együttműködés megerősítésére törekszik, kihasználva a két nagyhatalom, illetve gazdasági térség közötti kedvező földrajzi elhelyezkedését.
Fotó: Shutterstock
Az orosz-ukrán háború kitörése óta Kína és Oroszország gazdasági kötelékei megerősödtek. A gazdasági kapcsolatok intenzitásának növekedése főként annak köszönhető, hogy Oroszország az európai elzártságot követően új piacok és a meglévők bővítése felé fordult, amiben Kína megfelelő partnernek bizonyult.
Kína az elmúlt évben rekordösszegű, 190 milliárd dolláros kereskedelmet folytatott Oroszországgal, szemben a 2021-es 140 milliárd dollárral.
A kiszolgáltatott gazdasági helyzetnek köszönhetően Peking könnyedén tudta érvényesíteni saját érdekeit, amellett, hogy a alatt szerezte be a gazdasági működéséhez szükséges energiahordozókat. Ez azonban szembe megy az Európai Unió azon törekvésével, hogy megfossza Moszkvát ezektől a bevételektől.
Kína, mint az Európai Unió partnere
Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom az utóbbi években tovább bővült, azonban ez leginkább a kínai növekedésének tudható be. Tavaly Peking kiemelkedő partner volt az európai import tekintetében, a beszerzett javak csaknem 21 százaléka onnan származott, míg az európai kivitel 9 százaléka ment az ázsiai óriás országba.
Fontos kiemelni, hogy míg az árukereskedelem volumenének változása is Kína javára szolgált, az egyenleg drasztikus csökkenését a szénhidrogének árának emelkedése hajtotta.
A két gazdaság közötti kapcsolatot tovább mélyíti a külföldi működő tőkebefektetések (FDI) mértéke, azonban ezek a befektetések egyes elemzések szerint már nyolcéves mélypontra süllyedtek. A koronavírus-járvány miatti kínai elszigeteltség, illetve az ukrajnai háború miatt kialakult geopolitikai kockázat említhető. Ennek következményeként a kínai FDI projektek 2022-ben 23 százalékkal, a vállalatokat érintő fúziós, illetve felvásárlási (M&A) tevékenységek pedig 21 százalékkal estek vissza 2021-hez képest.
A zöldmezős beruházások, az elektromos járművekhez kapcsolódó akkumulátorgyáraknak köszönhetően, 53 százalékkal nőttek tavaly 2021-hez képest.
Az FDI projektek összege 2008 óta először haladta meg az M&A tevékenységek értékét. A kínai beruházások 88 százaléka négy országba irányult: Németországba, Franciaországba, az Egyesült Királyságba és Magyarországra.
Az európai kormányok azonban fokozzák a kínai befektetések ellenőrzését és fontolóra veszik, hogy különböző kereskedelmi korlátokat vezessenek be. Vannak ugyanakkor olyan területek, ahol mindkét fél együttműködése jelentős potenciállal rendelkezik, például az infrastruktúra fejlesztése és az innováció terén.
Magyarország stratégiai földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően fontos szerepet játszik az Európai Unió és Kína közötti gazdasági kapcsolatokban, amit jól mutat, hogy tavaly a Kínából érkező import értéke meghaladta a 12 milliárd eurót, amely a tizedik legmagasabb érték volt az EU-ban.
Vita az EU és Kína között
Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a legutóbbi pekingi megbeszélését követően kijelentette, hogy az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatok egyre kevésbé kiegyensúlyozottak, míg a kínai elnök inkább a gazdasági együttműködésre helyezte a hangsúlyt a találkozót követő sajtótájékoztatón. Idén a vita leginkább az átalakulóban lévő járműipart érinti. Az Európai Bizottság attól tart, hogy Kína a bőséges állami támogatással tisztességtelenül olcsó járműveket gyárt, amelyek olyan sebességgel és mértékben árasztják el az EU piacát, hogy veszélyeztetik az unió saját elektromos autógyártását. Az európai autógyártást nagymértékben hajtó Németország több tisztviselője viszont úgy véli, hogy a pekingi reagálás árthat a Kínába menő exportnak és megnehezítheti az ottani nagy beruházásokat végrehajtó európai vállalatok életét.
Ha nem Kína, akkor melyik térség?
A kínai kereskedelmi kapcsolatok romlásával az Európai Uniónak helyettesítő piacokra lenne szüksége. Itt szóba jöhetnek más feltörekvő piacok, mint például India, Brazília, vagy akár az amerikai kapcsolatok további elmélyítése. A másik megoldást az jelentheti, hogy az unió belső piacát megerősítik és az önfenntartó termelés ösztönzését helyezik előtérbe.
Magyarország elsősorban a gazdasági együttműködés megerősítésére fókuszál, ezáltal enyhítve a gazdaságok közötti feszültséget. Ám ez nemcsak a kínai, hanem az amerikai kapcsolatok megerősítését is célozza, amely irányadó példa lehet az unió tagállamainak.
