A távol-keleti országok már a brazil madárinfluenza megjelenésének első hírére tilalmat vezettek be az ottani baromfihúsimportra, az viszont eddig minden kaput nyitva hagyott, tekintettel arra, hogy élénk a két állam kereskedelme.
Az EU most a kölcsönösség alapján indít regionalizációs tárgyalásokat a világ csirkehústermelésének mintegy 16-18 százalékát Brazíliával.
Az országból évente mintegy 200-250 ezer tonna fagyasztott árut érkezik az EU-ba, cserébe nagy mennyiségű iparcikk megy visszafelé.
A legkevésbé lenne kívánatos tehát, hogy egy szigorú baromfihús-behozatali korlátozásra a másik fél hasonló intézkedéssel reagáljon. Ráadásul a regionalizációs megállapodás hiánya jelentősen korlátozhatja az exportként értékesíthető csirkehús mennyiségét. Ám a brazil érdek az, hogy az a kevés termék, ami még el tud indulni az unió felé, vámmentesen és állategészségügyi akadály nélkül érkezhessen meg a célországokba.
Jön az ezerforintos csirkemell?
Az EU-ban nyitott kapuk ellenére azonban marad a brazilok számára kedvezőtlen piaci környezet, magyarán, hogy Ázsia nem vásárol tőlük, ami tovább nyomja a brazil csirkehús árát. Ez pedig nagymértékben letörheti az árakat Európában, így Magyarországon is. Bárány László, a magyar baromfiágazat meghatározó cégének számító MasterGood alapító tulajdonosa, a Baromfi Terméktanács elnökségi tagja kora őszre 900-1000 forintos csirkemellfilé- és 400-450 forintos csirkecombárat vár a nagykereskedelemben.
Ez ugyan csak a fagyasztott árura vonatkozik, hiszen a friss hús repülővel történő szállítása nem kifizetődő, de a fagyasztott termék árletörő hatása a friss áru piacára is kihat.
A nyomott árú brazil csirkehúsnak a baromfiágazatra gyakorolt kedvezőtlen hatásait némileg mérsékli, hogy a kész áru árának 60 százalékát kitevő takarmány a jó termés miatt sokkal olcsóbb, mint tavaly, és az elképesztően magas energiaárak is mérséklődtek. A MasterGood további megtakarítást tud elérni azzal, hogy villamosenergia-szükségletének jelentős részét napelemekkel állítja elő, a piacról beszerzendő gáz mennyiségét pedig a hulladékhő hasznosításával tudja nagymértékben csökkenteni. Mindezekkel együtt látni kell, hogy a baromfiágazat újra nagyon kemény kihívásokkal fog szembenézni, amit csak azok a cégek lesznek képesek megoldani, amelyek képesek kilépni az exportpiacokra.
Mi ez a betegség?
A madárinfluenza kapcsán Bárány László nyomatékosította, ez az állatpandémia a gazdasági következményeivel együtt 15-16 éve itt vannak velünk Európában. „Tudni kell, hogy a madárinfluenza kifejezetten baromfibetegség, és elsősorban a vadon élő költöző madarak hurcolják. 2006–2007-ben ijesztő hír volt – és kezdetben a fogyasztást is negatívan befolyásolta –, hogy az embert is megfertőzheti. Az viszont vitathatatlan tény, hogy a betegség gazdasági rombolása óriási, mivel az utóbbi hat-nyolc évben átterjedt a haszonállatokra, elsősorban vízi baromfiakra, a libára és kacsára is. Ezek a legérzékenyebbek, de amint a brazil példa jól mutatja, a csirke-pulyka is képes megfertőződni, ám az emberre mára veszélytelen.”
Éppen emiatt mintegy négy-öt éve a nagyobb importőr országok – az EU is – csatlakoztak a regionalizációs rendszerhez. Eszerint az egyes országok azon régióiból, ahol bizonyítottan nincs madárinfluenza, továbbra is szabadon lehet baromfit exportálni. „Ebbe a szabályozott és folyamatos állategészségügyi koordinációt igénylő helyzetbe robbant be az a tény, amit egyébként mindenki tudott, hogy Brazília baromfitermelő szektora erősen átfertőzött a madárinfluenzával. Vagyis szó sincs arról, hogy egy új és vad törzs jelent volna meg Brazíliában.”
Mivel a brazilok egyetlen országgal sem kötöttek eddig regionalizációs megállapodást, a madárinfluenza bejelentése azonnali drasztikus piaci következményekkel járt. Japán, Dél-Korea és Tajvan leállította az importot, ami hatalmas mennyiségi kiesést okozott a brazil termelőknek, Európa és a közel-keleti országok pedig továbbra is vásárolnak, de csak nyomott áron.
Sportszerűtlenség
Csobai Attila, a Baromfi Terméktanács titkára úgy véli, az Európába érkező élelmiszerimport – így a brazil csirkehús kereskedelme is – meglehetősen sportszerűtlen a belpiaci termelőkkel szemben. Az európai termelőknek ugyanis nagyon szigorú élelmiszer-biztonsági, állategészségügyi, állatjóléti szabályokat kell betartaniuk, ezek jelentős költségnövelő tényezők, az Európán kívüli szállítókkal szemben azonban semmi ilyen követelmény nincsen. A brazil madárinfluenza kapcsán rámutatott, az ottani hatóságok tájékoztatása szerint a vírus csak vadmadarakban, illetve kereskedelmi forgalomba nem kerülő állományokban ütötte fel a fejét. „Ebben sajnos teljesen biztosak nem lehetünk, így egyrészt annak a veszélye áll fenn, hogy a világ baromfiellátásában jelentős brazil állományt csökkenti le drasztikusan a kór, másrészt pedig azt a veszélyt sem lehet teljes mértékben kizárni, hogy a brazil importcsirkehússal behurcolták a fertőzést is Európába, amit az európai árualap fog megsínyleni. Mindkét eset azzal a következménnyel jár, hogy a kínálati oldal visszaesik, ami az árak nagyarányú emelkedéséhez vezet.”
