A mai adat fényében is biztosnak tűnik az év végi egy számjegyű inflációs mutató. Sőt, ha nem érkezik újabb ársokk, akár már novemberre is elérhető lehet a 10 százalék alatti mutató – így értékelt kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, miután Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint júliusban 17,6 százalékkal emelkedtek éves alapon a fogyasztói árak, az előző hónaphoz képest pedig 0,3 százalékkal.
A szakember szerint a havi átárazás üteme megegyezett azzal, amit a 2000-es évek óta júliusonként láthattunk, vagyis nem volt erősebb a mostani átárazás, mint a historikus adat.
Ami mindezek ellenére némi keserű szájízt hagyhat maga után, hogy sok elemző ennél jóval alacsonyabb inflációs mutatóval kalkulált. Az ING Bank is havi alapon árcsökkenéssel számolt
– mutatott rá Virovácz Péter, aki szerint úgy tűnik, hogy az árfigyelő által kikövetkeztethető élelmiszerár-csökkenés nincsen köszönöviszonyban a valósággal, pontosabban a KSH módszertana alapján mutatott inflációs számmal. Ezzel együtt úgy látja, egyértelműen kiemelkedik az élelmiszerek inflációja, ami jelentősen fékeződött éves alapon, köszönhetően egyrészt a magas bázisnak, másrészt annak, hogy havi szinten 0,9 százalékkal csökkentek az árak.
Ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áresése volt meghatározó. A kiskereskedelmi forgalom összezuhanása, az élelmiszer-kereskedelem két számjegyű visszaesése tehát egyértelműen segíti az fékeződését. Az elemző szerint erősödik tehát a verseny a kereskedelmi egységek között a zsugorodó lakossági elkölthető jövedelemért.
Önmagában az élelmiszerek drágulásának éves bázisú fékeződése a 2,5 százalékpontos inflációs különbözetből (június és július között) 1,8 százalékpontot magyaráz.
Szintén érdemben fékezte a fő inflációs mutatót a tartós fogyasztási cikkek árcsökkenése. A külföldi dezinfláció és a tavalyi év második feléhez képest jóval erősebb forint segítette ezen termékkör drágulásának fékeződését és ezen keresztül a teljes inflációs mutató lassulását. Ami némileg ellentételezte az infláció fékeződését, az a szolgáltatások folytatódó drágulása, ahol az éves bázisú mutató 14,6 százalékra gyorsult.
Széles körű árcsökkenés az élelmiszereknél
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy az infláció csökkenését több tényező is befolyásolta: a magas árak fokozatos bázisba kerülése, a világpiaci energiaárak normalizálódása, illetve a tavalyinál erősebb – bár egyre gyengülő forintárfolyam. Szintén mérsékli az árakat az ipari termelői árak csökkenése – itt az éves alapú áremelkedés már egy számjegyű volt júniusban. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest több egyedi hatás is megjelenik az adatokban. A Gazdasági Versenyhivatal árfigyelő oldala fokozta a piaci versenyt, amely az élelmiszerárak 0,9 százalékos csökkenéséhez vezetett havi alapon. Az éves alapú áremelkedés még így is jelentős, 23,1 százalék, bár ez a csúcsértéknek már csak mintegy a fele. Ráadásul az élelmiszerárak havi alapú csökkenése széles körű volt, nem csak pár terméket érintett.
Az augusztusi adatokban jelenhet meg az üzemanyagár-emelkedések hatása
Regős arra mutatott rá, hogy szintén felfelé vitte az inflációt az üzemanyagok drágulása is, bár itt a KSH által mért drágulás (1,1 százalék) a várakozásoktól jóval elmaradt, a mintegy 50 forintos drágulás nem jelent meg az adatokban. Ami késik, nem múlik, augusztusban ez is bekövetkezik, mivel az árakat csak az adott hónap első 21 napján mérik fel, tehát az elmúlt két hét drágulását értelemszerűen nem mérhette a KSH. Ennél is nagyobb kérdés, hogy a csomagolóanyagok kiterjesztett gyártói felelősségének hatása a következő hónapokban megjelenik-e, egyelőre úgy tűnik, hogy a vállalkozások eddig nem hárították át a megnövekedett költségeket.
A forinton is múlik az infláció további csökkenése
A Makronóm Intézet szakmai vezetője is úgy véli, a mai adatok fényében, hogy az egy számjegyű infláció év végére biztosra vehető, a kérdés csak az, hogy ez októberben vagy novemberben következik-e be. Az elemző szerint itt a legnagyobb kockázati tényező a forint elmúlt időszakbeli gyengülése, ennek a folyamatnak a megfordítása az infláció szempontjából kívánatos lenne. Ugyanakkor a mai adat alapján az tűnik valószínűnek, hogy ha csak a forint árfolyama nem gyengül tovább, akkor az MNB az eddigi ütemben folytatja a lazítást, azonban a szeptember utáni ütemet már nagyban befolyásolhatja az árfolyam – vélekedett Regős Gábor.
