Továbbra is alig van olyan, aki ne költene többet a megélhetésre, mint egy évvel korábban a második negyedéves K&H biztos jövő felmérés szerint, amely a 30–59 évesek kiadásainak változásait vizsgálta. A válaszadók 91 százaléka havi átlagban 60 ezer forinttal költ többet, ami lényegében megegyezik az első negyedévben mért 92 százalékos aránnyal és 64 ezer forintos többletkiadással. Azonban jelentős azoknak az aránya, akik akár 100–149 ezer forintos többletkiadásból tudják csak finanszírozni az életüket. Tehát
A magasabb kiadásokkal szembesülők a második negyedévben átlagosan 60 ezer forinttal költöttek többet, mint 2022 azonos időszakában. A költségnövekedés medián értéke 48 ezer forint volt, vagyis a megélhetésükre többet költők fele ennél kisebb, a másik fele pedig nagyobb összegről számolt be. Az első negyedévben az átlagos többletkiadás 65 ezer, a medián pedig 49 ezer forintot tett ki, érdemi változásról tehát nem beszélhetünk. A hivatalos adatok szerint az év első negyedében minden hónapban 25 százalék felett volt az éves infláció, a második negyedév hónapjaiban, némi lassulás eredményeként 20,1–24 százalék között volt a pénzromlás üteme, de ez láthatóan még nem jelent meg a vizsgált korosztályok véleményében.
A felmérés eredményei szerint nagy eltérések voltak abban, hogy az érintettek közül kit milyen mértékben sújtott a megélhetési költségek emelkedése: 34 százalékuk, azaz nagyjából a harmaduk még viszonylag olcsón megúszta, ők 50 ezer forintnál alacsonyabb költségnövekedésről számoltak be. Az érintettek legnagyobb része, 37 százalék 50–99 ezer forintos nagyságrendről beszélt. Alacsonyabb, de még mindig tetemes azoknak az aránya, akik 100–149 ezer forintos többletkiadásból tudják csak finanszírozni az életüket, 18 százalék, azaz majdnem minden ötödik érintett ebbe a csoportba tartozott, 4 százalékuk 150–199, 7 százalékuk pedig 200 ezer forintnál is nagyobb összegű emelkedést tapasztalt.
