A 2023-as évet pénzforgalmi szempontból az EU-val való megállapodás hiánya nem érinti drámaian, de jövőre már nagyobb problémát okozhat, ha valóban nem érkeznek meg az uniós források – mondta a Világgazdaságnak Árokszállási Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője, akit azok után kérdeztünk az államháztartartás finanszírozási helyzetéről, hogy egyre nagyobb az esélye annak, hogy idén nem nyílnak meg az uniós pénzcsapok.
Essősy Zsombor, a Magyarok a Piacon Klub elnöke azt a forgatókönyvet valószínűsítette a Bruttó e heti adásában – amellett, hogy benne vagy egy 10 százalékos forrásvesztés a kalapban –, hogy idén legfeljebb részmegállapodások lehetnek az Európai Bizottság és a magyar kormány között, ezért szerinte
hiába küldjük ki a számlákat – ahogy Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter július végén jelezte –, 2024 közepe előtt Brüsszel biztosan nem fog utalni.
Tehát az idei év ebből a szempontból elúszott, ami Árokszállási szerint nem akkora probléma, mert 2023-ban az N+3-as szabály miatt még mindig az előző uniós keretköltségvetésből származó pénzek érkeznek Magyarországra, ezeket pedig nem érinti az uniós zárolás. Az idei büdzsében 2000 milliárd forint uniós bevétel van betervezve, ennek a fele még a korábbi ciklust takarja, tehát ezeknek elvileg rendben be kell folyniuk a költségvetésbe. Másrészről a brüsszeli stopra maga a kormány is készült, Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak adott interjújában is elismerte, hogy részben emiatt bocsátottak ki 4,2 milliárd euró devizakötvényt az év elején, amiből előfinanszírozták az uniós programokat.
A 2024-es költségvetés lesz ugyanakkor az igazán nehéz dió, ott már majdnem kétszer akkora összeget érint az uniós zárolás, mint 2023-ban: a 2021–2027-es kohéziós operatív programokól bevételként 1091 milliárd forint, a helyreállítási alapból pedig 767 milliárd forint lett betervezve, tehát itt van egy 1800 milliárd forintos kockázat, miközben legalább 2500 milliárd forintot elköltene az új ciklus programjaira a kormány.
Úgy látjuk, hogy az ÁKK által előre jelzett devizakötvény-kibocsátási menetrend tartható idén: az adósságkezelő nemrég jelezte, hogy egymilliárd eurós keretösszeggel rövid lejáratú (maximum egyéves futamidejű) deviza-értékpapírokat bocsáthat ki, illetve év végéig 750 millió eurónyi devizakötvény-kibocsátás szerepel a tervekben
– mondta az Equilor elemzője, hozzátéve, hogy ez utóbbinál megfelelő piaci körülmények között lehet tér magasabb kibocsátásra is, főleg a 2024-es lejáratok előfinanszírozása miatt.
Ami a jövő évet illeti, az ÁKK idei fél év végi adatai szerint 414 milliárd forintnyi devizaadósság jár le, ami historikusan elég alacsonynak tekinthető, alig haladja meg az 1,1 milliárd eurót.
Árokszállási szerint akár elképzelhető nettó értelemben vett (azaz a lejáratokkal korrigált) többlet-devizakibocsátás jövőre. Kedvező hír a finanszírozás oldaláról, hogy a devizaadósság aránya a legutóbbi adatok szerint 25,3 százalék volt, ami elég messze van a 30 százalékos benchmarktól, tehát némi többlet beleférhet.
Arra a kérdésre, hogy mekkora esély van arra, hogy ezt a szintet feljebb tolja a kormány, ha továbbra sem érkeznek be az azt mondta, nagy kérdés, hogy akar-e ilyen üzenetet a piac felé küldeni a kormányzat, hiszen ezzel még jobban megerősítheti azt a vélekedést, hogy Magyarország nem tervez az EU-s pénzekkel hosszabb távon. Azt már mi tesszük hozzá, hogy ezt pedig a hitelminősítő intézetek sem néznék nagyon jó szemmel, általában az első helyen említik meg az uniós források késését mint kockázatot, hogy a forintról ne is beszéljünk…
