Nagyon fogy a pénz a lakossági számlákról
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságMájusban is tovább zsugorodott a lakossági betéti portfólió: a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az ötödik hónap végén 11 553,4 milliárd forint volt a folyószámlákon, ez az előző havi mennyiségnél 146,7 milliárd forinttal, az egy évvel korábbinál viszont több mint 1100 milliárddal – 8,8 százalékkal – kevesebb.
A jegybank statisztikái szerint a zsugorodás a lekötés nélküli folyószámlapénzeknél az átlagosnál is erőteljesebb mértékű volt:
itt 9,7 százalékkal, 9253,3 milliárd forintra olvadt éves összevetésben az állomány.
Hasonlóan alakult a helyzet a két éven túli futamidőre lekötött betéteknél is, ahol közel 12 százaléka párolgott el a számlákon tartott pénznek, így május végén már csak valamivel 1050 milliárd forint feletti portfóliót tartott nyilván az MNB. Az éven belüli futamidőre lekötött betéteknél viszont minimális mértékben ugyan, de nőtt a nyilvántartott pénz mennyisége, és 1,4 százalékos éves növekedést követően elérte az 1225,9 milliárd forintot.
Mindezek nyomán a lakossági betéti portfólió lejárat szerinti összetétele nem változott drámai mértékben 2022 tavaszához képest:
a látra szóló és folyószámlabetétek súlya némileg csökkent ugyan, de még így is nagyon magas szinten, 80 százalék felett maradt.
Az éven belüli időtávra lekötött pénzek súlya viszont 9,5-ről 10,6 százalékra ugrott, az éven túliaké pedig minimális mértékben csökkent, és 9,3 százalékot ért el.
A devizabetétek ugyanakkor változatlanul nagyon piszkálják a lakossági befektetők fantáziáját: az MNB adatai szerint az idegen fizetőeszközökben – leginkább euróban – tartott számlapénzek mennyisége 11,7 százalékkal, 2343,1 milliárd forintra nőtt egy év alatt, így a devizabetétek súlya 16,5-ről 20,3 százalékra nőtt a májusig tartó tizenkét hónapban. Az utóbbi különösen figyelemre méltó annak tükrében, hogy a devizaeszközök betéti portfólión belüli aránya rendszerint 13 és 15 százalék között mozgott az elmúlt években.
A lakossági betétállomány viszonylag gyors apadása – nem meglepő módon – a pénzkivonással magyarázható elsősorban. Ezt az MNB tranzakciókra vonatkozó adatai is alátámasztják:
miközben 2022 első öt hónapjában még 284,6 milliárd forintos pluszt mutatott a tranzakciók (tehát a frissen érkező pénzek és a kivétek) egyenlege, addig az idei év hasonló időszakában közel 544 milliárdos mínuszt.
A tavalyi adatnál viszont mindenképpen figyelembe kell venni az év elején nyújtott extra kormányzati juttatások – az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a fegyverpénz – hatását, amelyek nyomán februárban korábban soha nem látott, 800 milliárd forint feletti pluszt mutatott a tranzakciós egyenleg. (A lakossági betétállomány is 2022 februárjában érte el eddigi csúcsát, és közel 12 938 milliárd forintot tett ki.)
A lakossági folyószámlák egyenlegének apadásához két tényező járulhatott hozzá leginkább: egyrészt a fogyasztói árak növekedése nyomán a háztartások felszabadíthatták tartalékaik egy részét, másrészt a
hosszú évek óta makacsul alacsony szinten ragadt betéti kamatokat megelégelve egyre többen döntenek úgy, hogy értékpapír-befektetésekbe – zömmel állampapírokba és befektetési jegyekbe – csatornázzák át szabad pénzeszközeiket.
Az utóbbi feltevést alátámasztja például, hogy a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége most megjelent adatai szerint csak júniusban nettó 645 milliárd forintnyi friss tőke áramlott a hazai alapokba.
