Folytatódik az inflációs pálya lassú lefelé hajlása. A legfrissebb, keddi adatokhoz fűzött kommentárjában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelezte: az lassulásához legnagyobb mértékben a feldolgozott élelmiszerek (1,3 százalékpont) és az iparcikkek (0,6 százalékpont) járultak hozzá. 

20230531 Debrecen

Piaci riport a gyümölcs termésről.

Fotó: Kiss Annamarie KA
Hajdú-Bihari Napló
Jelentős mértékben járultak hozzá az élelmiszerek a júliusi infláció csökkenéséhez.
Fotó: Kiss Annamarie / Mediaworks

A maginfláció csökkenését is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek támogatták, de a termékek és szolgáltatások széles körét jellemezte az áremelkedés lassulása – tették hozzá.

Júniushoz képest a feldolgozatlan élelmiszerek ára 2,1 százalékkal, a feldolgozott élelmiszereké pedig 1,4 százalékkal csökkent.

Az élelmiszerek éves inflációja hetedik hónapja lassul. Mind a feldolgozott, mind a feldolgozatlan élelmiszerek éves árindexe jelentősen mérséklődött. 

A feldolgozatlan élelmiszerek inflációjának lassulását elsősorban 

  • a baromfihús és 
  • a tojás, 

a feldolgozott élelmiszerek dinamikájának lassulását pedig főként 

  • a tej, tejtermékek és 
  • a kenyér árának mérséklődése magyarázta – állapította meg a jegybank.
Budaörs 2023.07.21.Auchanfoto: Kallus György Világgazdaság
A kenyér is olcsóbb lett az egy évre visszatekintő júliusi fogyasztói árindex összetevői között.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság

Az iparcikkek éves inflációja 13,5 százalékra csökkent. A termékcsoport árai 0,5 százalékkal nőttek az előző hónaphoz képest. A nem tartós iparcikkek árai az előző hónaphoz képest emelkedtek, amit a tartós iparcikkek árának csökkenése részben ellensúlyozott.

A piaci szolgáltatások ára havi összevetésben 0,8 százalékkal nőtt, az éves árindexük 17,6 százalékra csökkent, tehát az éves árdinamika előző hónapban megkezdődött mérséklődése folytatódott.

A jegybank elemzése kitért arra is, hogy a szabályozott árú termékek és szolgáltatások ára júniushoz képest 1,2 százalékkal emelkedett. Az áremelkedéshez elsősorban a távolsági közlekedés és a vezetékes gáz árának növekedése járult hozzá. Az utóbbi áremelkedését a hatósági ár mennyiségi korlátját meghaladó, magasabb árú gázfogyasztás részarányának növekedése okozta – fűzte hozzá az MNB.